Enyhülést hoz Julianna? Keddtől már a böjt kezdete!

A néphagyomány szerint Julianna enyhíthet a tél szorításán, és utat nyithat a tavasz ébredésének. Kedden pedig már a farsang utolsó napja van, tehát a húshagyókedd, amely a böjt előtti utolsó nagy lakomák idejét jelenti. A népi időjóslás szerint, már közeledik a tavasz.

Szerző: Metropol

Létrehozva: 2026.02.16. 14:40

népi időjóslás nap tavasz dorottya julianna február farsang

Julianna ókeresztény vértanú volt, akinek neve hosszú időn át az egyik legnépszerűbb női keresztnévnek számított Magyarországon. Bár hazánkban nem alakult ki jelentős Julianna-kultusz, a népi időjóslásokban mégis fontos szerepet kap február 16-a. Igaz, jóval kevesebb hiedelem kötődik hozzá, mint például Árpád-házi Szent Erzsébet, Alexandriai Szent Katalin vagy Szent András napjához.

népi időjóslások, hiedelmekkel — Julianna névnapja február 16-a, s noha hazánkban nincs és nem volt jelentős Julianna-kultusz, a népi időjóslásokban találkozhatunk e nappal kapcsolatos hiedelmekkel Fotó: Pixabay / Pexels

Népi időjóslás: ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja

Julianna neve leggyakrabban Dorottyával együtt bukkan fel a népi megfigyelésekben. A mondás szerint: „Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja.” Ez azt jelenti, hogy ha február 6-án, Dorottya napján kemény fagy volt, akkor február 16-án enyhülés várható. Ha viszont Dorottya napján nem volt igazán hideg, a tél akár tovább is elhúzódhat.

Az idei Dorottya-nap érdekes képet mutatott: február 6-án reggel többfelé sűrű köd borította a tájat, de komoly fagy nem alakult ki. A hőmérséklet 9–11 fok körül mozgott, ami kifejezetten enyhének számít február elején. A köd napközben felszakadozott, csak helyenként fordult elő gyenge eső vagy szitálás. Ha tehát a népi bölcsességet vesszük alapul, Dorottya idén nem „szorította” igazán a telet.

Bolondoznak a Julisok

Julianna napjához több tréfás mondás is kötődik. Nagykőrösön úgy tartották: ha február 16-án havazik, akkor „kiszakadt Julianna dunnája”. Drávaszögben hóeséskor azt mondogatták: „Bolondoznak a Julisok”. Ezzel szemben, ha szép, napos az idő – vagy ahogy mondták, „Juliska fésülködik” –, az a tavasz közeledtét jelzi. A népi megfigyelések szerint ugyanis Julianna napjától lassan enyhülni kezd az idő, és a természet is apró jelekkel üzen: megélénkül a madárvilág, megszólalhatnak a pacsirták, a fák rügyei pedig duzzadni kezdenek.

A régi időkben ilyenkor már nagyon várták, hogy megkezdődhessenek a tavasz eleji kerti munkák, hiszen a hosszú tél után mindenki az újjászületést, a melegedést remélte.

A vidéki házakhoz kert és udvar kapcsolódott ezer és egy funkcióval Fotó: Fortepan / Schmidt Albin

Holnap húshagyókedd: búcsú a farsangtól

Julianna napját követően érkezik a farsang utolsó napja, a húshagyókedd, amely a hamvazószerda előtti nap, és a nagyböjt kezdetét jelzi. A húshagyókedd mozgó ünnep, időpontja a húsvét dátumától függ: a húsvétvasárnap előtti 47. napra esik. Legkorábban február 3-án, legkésőbb március 9-én lehet. A húshagyókedd eredete a középkorig nyúlik vissza. A keresztény közösségek számára ez volt az utolsó alkalom a bőséges lakomára a 40 napos böjt előtt. A következő nap, hamvazószerda már a bűnbánat és a megtisztulás időszakának kezdete.

Magyarországon hagyományosan ilyenkor „húst hússal” ettek: kolbász, sonka, pecsenye és házi pálinka került az asztalra. A cél az volt, hogy a böjt előtt elfogyasszák a még rendelkezésre álló alapanyagokat.

A világ más részein is különleges szokások kapcsolódnak ehhez a naphoz.

Az angolszász országokban Shrove Tuesday néven ismert, és leginkább a palacsintának a napjaként ünneplik.
Az Egyesült Államokban a híres Mardi Gras (ez egy francia erdetű ünnep) zárja a farsangi időszakot, különösen New Orleans városában, ahol színes felvonulások, jelmezek és hatalmas lakomák jellemzik az ünnepet.
Olaszországban a Velencei karnevál utolsó napja is erre az időszakra esik, amely a maszkos bálokról és a jellegzetes édességekről, például a chiacchiere nevű ropogós fánkról ismert.