Megrázó képeken elevenedik meg a múlt: 102 nap után így ért véget Budapest ostroma 1945-ben

1945. február 13-án ért véget Budapesten a második világháború egyik legpusztítóbb fejezete, amikor befejeződött a főváros 102 napos ostroma. A harcok 1944. december 24-én, karácsonykor kezdődtek, amikor a szovjet csapatok körbezárták a várost, és hetekre pokollá változtatták az utcákat. Budapest ostroma után újjáépítés kezdődött, de nem volt egyszerű feldolgozni a történteket, hiszen nemcsak katonai értelemben volt fordulópont, hanem a főváros történetének egyik legsúlyosabb humanitárius és kulturális tragédiája sújtotta a magyarságot. A korabeli fotók hűen tükrözik azokat az állapotokat amelyek bemutatják, hogy milyen mértékű pusztítást képes okozni a háború egy kulturált, ezer éves történelmi városban.

Budapest ostroma után

A folyamatos tüzérségi támadások, bombázások és utcai harcok hatalmas városrészeket romboltak le. A budai Várnegyed épületei is súlyosan megsérültek, templomok, közintézmények, lakóházak váltak romhalmazzá. A Parlament és számos belvárosi bérház is találatot kapott, némelyik teljesen kiégett, akadt amelyiket újjá sem lehetett építeni soha többé. A műemlékekben esett kár felbecsülhetetlen volt. Freskók, szobrok, történelmi hagyatékok semmisültek, vagy rongálódtak meg súlyosan.

Az emberi veszteség még megrázóbb

A becslések szerint Budapest ostroma alatt csaknem 38–40 ezer civil vesztette életét, a katonai áldozatok száma pedig (a német és magyar, valamint a szovjet csapatok halottait együtt számolva) meghaladta a 80–100 ezret. A lakosság hónapokon át pincékben, óvóhelyeken húzta meg magát, éhezve, fagyoskodva, folyamatos életveszélyben.

A város jelképei, a Duna-hidak sem menekültek meg

A visszavonuló német csapatok 1945 januárjában felrobbantották az összes budapesti hidat: a Széchenyi lánchíd, az Erzsébet híd, a Margit híd és a többi átkelő is a Dunába omlott. A folyó két partja között ideiglenesen megszűnt az összeköttetés, ami tovább nehezítette az ellátást és a túlélést. A harcok befejezése után Budapest romokban hevert, az épületek csaknem fele megsérült, több tízezer lakás vált lakhatatlanná. A közművek működésképtelenek voltak, a közlekedés leállt. Az újjáépítés azonban szinte azonnal megkezdődött. Ideiglenes pontonhidak épültek, majd 1946-ra elkészült az első állandó átkelő, a Kossuth híd. A Lánchidat 1949-ben adták át újra, a város pedig évről évre visszanyerte arculatát.

Budapest ostroma nemcsak rombolást hozott, hanem példát is mutatott kitartásból. A főváros lakói a veszteségek ellenére újjáépítették otthonaikat, hídjaikat, közösségeiket. A február 13-i dátum így egyszerre emlékeztet a pusztításra és az emberi helytállás erejére és arra, hogy a romokból is lehet újrakezdeni.

Galériánk az alábbi fotóra kattintva nézhető végig: