Sakk a parkban, sakk vízben! Így hódította meg Magyarország a 64 mezőt

Kempelen Farkas 1734. január 23. vagyis pontosan 292 éve született. A neve a mai napig ismerősen cseng, hiszen az általa alkotott híres sakkautomata világraszóló csoda volt hosszú időn keresztül. Hogy valóban automata volt-e vagy valaki ült a szerkezetben, sokáig kétséges volt. A sakk évszázadok óta töretlen sikernek örvend. Az intelligencia egyik legkifejezőbb játéka, a logika fejlesztő eszköze, ma már a digitális változattal is hódít, nem csupán sportolók és szuperokos emberek között. A sakk játszható parkokban és akár a fürdőkben is, a huszadik századból megannyi kép mutatja be a sakk iránti magyar szenvedélyt.

Kempelen és a sakk a "Török" automatával

Kempelen Farkas, a magyar polihisztor és mérnök, nem éppen hétköznapi dolgokra vágyott. A Pozsonyban született zseni, aki a 18. században sokakat elképesztett találmányaival, világhírét a híres „Török” sakkautomatának köszönhette, amely egész Európát lázba hozta, és még Napóleont is próbára tette. 

Miért éppen a sakk?

Kempelen Farkas 1769-ben Mária Terézia udvarában látott egy mutatványt egy "gondolkodó" gépről, amit ő nem tartott különösebben meggyőzőnek. Kissé sértette a szakmai hiúságát, ezért azt mondta: „én ennél jobbat is tudok csinálni!” A sakk azért lett a központi elem, mert akkoriban ezt tartották az emberi értelem egyik legmagasabb fokú próbájának. Az eredeti sakkautomata 1854-ben leégett, de a világ legnagyobb számítógép-múzeuma újra megépíttette azt, de Kempelen Farkas sakkautomatájának titkát az alkotó haláláig, 1804-ig nem leplezte le senki. A gép 1,5 méter széles, 95 centiméter magas és 90 centiméter mély volt.

Sakk az ókortól napjainkig 

A sakk története több mint ezer évre nyúlik vissza: a játék India területén alakult ki a 6. században, majd Perzsián és az arab világon keresztül jutott el Európába a középkorban. Gyorsan népszerűvé vált, mert egyszerre igényelte a logikát, stratégiát és a kreativitást, így a nemesség és az értelmiség kedvence lett. A 19. században már nemzetközi versenyek is zajlottak. A 20. században a sakk új dimenziókat kapott: Bobby Fischer és Garri Kaszparov forradalmasították a játékot. 

A sakk mára belépett a digitális korszakba, új szintre emelve a stratégiát és a rivalizálást. A sakk így több mint játék: történelem, politika és tudomány találkozása egy 64 mezős táblán. 

A sakk Magyarországon

Magyarországon a sakk már a 19. század végére hihetetlen népszerűségre tett szert, és nemcsak a kávéházakban, hanem a parkokban, utcai sétányokon és fürdőkben is sakkoztak az emberek. A Városligetben vagy a Margitszigeten szenvedélyes mérkőzések zajlottak, ahol fiatalok és idősek, amatőrök és tapasztalt játékosok ülték körbe a táblákat. A fürdőkben, mint például a Gellért vagy a Széchenyi fürdő, a sakk egyszerre jelentett szórakozást és szellemi edzést, a medencék mellett elhelyezett asztaloknál a vendégek mérkőztek. Magyarország e hagyománya hozzájárult ahhoz, hogy a nemzet világszinten is híres legyen a sakk iránti szenvedélyéről, és ma is sokan nosztalgiával emlékeznek vissza a parkok és fürdők sakkasztalainál töltött időre.   

A képre kattintva megnézheti a sakk történetét Kempelentől Kaszparovig.