Időutazás indul: Mária Terézia, Sisi és Horthy is lakott abban a kastélyban, amit Grassalkovich a családjának épített és most a kormány felújít

A Grassalkovich-kastély Magyarország legnagyobb barokk kastélya. Az impozáns  épülethomlokzat mögött három évszázad története sűrűsödik: a fényűző arisztokrata élet, a királyi pár szerelmes pillanatai, háborús idők és újjászületés a romok közül, most pedig régi pompáját készül visszanyerni. A magyar kormány és az OTP Bank összesen 100 millió eurót , azaz 40 milliárd forintot biztosít a kastély teljes körű felújítására. A cél, hogy az ország egyik legimpozánsabb történelmi épülete újra régi fényében tündököljön.

A kastély története Grassalkovich  Antal nevéhez fűződik, aki a 18. század közepén az ország egyik legbefolyásosabb főuraként építtette meg családi rezidenciáját. A barokk pompát, a szimmetriát és a reprezentációt ötvöző épület már születésekor az ország egyik legnagyobb magánkastélya volt.

Nem akárki fordult meg benne: Mária Terézia is ellátogatott ide 1751-ben, személyesen tisztelte meg a főurat jelenlétével. Grassalkovich Antal hálából egy külön szobát is építtetett a királynő számára,  ezt a szobát használta majd száz évvel később Erzsébet királyné, azaz Sisi is.

A kastély fénykora új dimenziót kapott 1867-ben, amikor a magyar állam  a kiegyezés után  megvásárolta az épületet, és koronázási ajándékként adta I. Ferenc Józsefnek és Erzsébet királynénak.

Sisi azonnal beleszeretett a helybe: tágas terei, a vidéki nyugalom és a természet közelsége mind hozzájárultak ahhoz, hogy a kastély a királyné legkedvesebb menedékévé váljon.

Érdekes adat is bizonyítja azt, hogy mennyire szeretett  itt lenni  Sisi:  2667 napot töltött Magyarországon és ebből több mint 2000 napot Gödöllőn vagy a budai várban.

A kastélyban 136 helyiség volt, ebből 103 lakószoba. Erzsébet és Ferenc József szobáit a díszterem választotta el egymástól, de színekben is jól elkülönültek:

• Sisi szobái ibolyalilák, kedvenc virágának színében pompáztak,
• Ferenc József lakosztálya a mélybordó árnyalataival tündökölt,
• Mária Valéria főhercegnő szobáját pedig világoskék tónus jellemezte.

Sisi itt nem elsősorban az uralkodó felesége volt, hanem egy érzékeny, természetrajongó nő, aki szeretett lovagolni, kertészkedni és sétálni a 28 hektáros parkban (ez körülbelül 60 futballpálya méretű terület). A kertet az ő ízlése szerint alakították át: romantikus sétányok, pihenőpavilonok, fedett verandák vezettek a lovardához és az istállókhoz, ahol kedvenc lovai várták.

Mindezek mellett a  kastély nem csupán lakóhely volt. Saját kastélytemploma is volt, közvetlen átjáróval a lakosztályból az oratóriumba, ahol még egy kis oltárfülke is helyet kapott. Működött itt egy barokk kastélyszínház is, ami akkoriban luxusnak számított és ennek az az érdekessége, hogy még ma is működik.

A kastélytól nem messze, a parkban áll a Királydombi pavilon, egy hatszögletű, faburkolatú építmény, melynek falait 54 olajfestmény díszíti. Ezeken a honfoglaláskori vezérek és a magyar királyok arcképei láthatók,  igazi időutazás a magyar múlt dicső alakjai között.

A történelem azonban nem kímélte a kastélyt sem.  A két világháború között Horthy Miklós kormányzó nyári rezidenciája volt, ekkor épült meg a 10 méter mélyen fekvő Horthy-bunker, bombabiztos óvóhelyként. A II. világháború után a kastély szovjet laktanya lett, termeiben szükséglakások és szociális otthon működött. Ez vezetett a díszes falak pusztulásához.

A kastély újjászületése az 1990-es években kezdődött, szinte a romokból. Azóta ismét élet költözött a falak közé:

• múzeumi kiállítások,
• gyermekprogramok,
• esküvők és kulturális események váltak mindennapossá.

Most, az új, 40 milliárd forintos felújítás révén ismét eljön a kastély aranykora. A Gödöllői Királyi Kastélyban a múlt több rétegét megismerhetjük.