A tudósok is értetlenül állnak a rejtélyes bolygó előtt: ehhez foghatót még sosem láttak

A tudósok is értetlenül állnak egy különös, citrom alakú bolygó előtt, amelyre egyszerűen nem találnak magyarázatot. A Jupiterrel nagyjából megegyező méretű égitestet a NASA James Webb űrteleszkópjával (JWST) fedezték fel, és gyakorlatilag mindent megkérdőjelez, amit eddig a bolygók keletkezéséről tudni véltünk. A PSR J2322–2650b jelű gázóriás ugyanis szén-hélium légkörrel rendelkezik, amely egyetlen más ismert exobolygóhoz - vagyis Naprendszeren kívüli  bolygóhoz -, sem hasonlítható. Emellett koromfelhők szállnak át a felső légköre túlforrósodott rétegein, majd gyémántokká sűrűsödnek a bolygó szívében. 

A tudósok is értetlenül állnak a különös bolygó előtt

A szokatlan összetételt az teszi még különösebbé, hogy a bolygó nem egy olyan csillag körül kering, mint a mi Napunk, hanem egy pulzárként ismert neutroncsillag, egy halott csillag ultrasűrű magja körül, amely a Nap tömegét egy város méretével egyenértékűvé sűríti össze. A Földtől 750 fényévnyire található pulzár folyamatosan gammasugarakkal bombázza a bolygóját, és a gravitáció hatására egyedi citrom formára nyújtja azt. Ez az égitesten valaha látott legszélsőségesebb hőmérséklet-különbségeket hozza létre: az éjszakai 650°C-tól (1200°F) egészen a nappali 2030°C-ig (3700°F) terjedő hőmérsékletekkel. A PSR J2322–2650b tehát még az egzotikus exobolygók mércéjével mérve is kivételesen szokatlannak számít. 

Az Astrophysical Journal Letters nevű folyóiratban publikált tanulmányban a kutatók a JWST-t használták fel arra, hogy felfedjék a bolygó további furcsaságait.

- mondta el a tanulmány egyik társszerzője, Dr. Peter Gao, a Carnegie Tudományos Kutatóintézet Föld- és Bolygókutató Laboratóriumának munkatársa.

A nagyjából 6000 ismert exobolygó közül ez a mostani az egyetlen gázóriás, amely egy neutroncsillag körül kering.

Ez aligha meglepő, tekintve, hogy a neutroncsillagok hajlamosak a gravitációval szétszakítani a szomszédaikat, vagy erős sugárzással elpárologtatni őket. A PSR J2322–2650b rendkívül közel van a csillagához, mindössze 1,6 millió kilométerre, amely meglehetősen csekély például a Föld és a Nap között lévő 160 millió kilométeres távolsághoz képest. Ez azt jelenti, hogy egy év ezen a bolygón alig 7,8 óráig tart, miközben hihetetlen sebességgel száguld a neutroncsillag körül. Ami viszont talán a legfurcsább a bolygóban, az az atmoszférájának az összetétele. 

- mondta el a Chicagói Egyetem munkatársa, Dr. Michael Zhang, egyben a tanulmány egyik társszerzője.

Ez azért szokatlan, mivel ilyen magas hőmérsékleten, mint ami bolygón van, a szénnek kötődnie kellene a légkörben lévő bármely más atomhoz: azaz, a molekuláris szén csakis akkor lehet domináns, ha szinte egyáltalán nincs jelen oxigén vagy nitrogén. A nagyjából 150 bolygó közül, amelyeket a tudósok eddig mélyrehatóan elemeztek, egyetlen légkörében sem található molekuláris szén. 

A szakértőknek továbbra sincs elképzelésük arról, hogyan alakulhatott ki egy ilyen különös bolygó. Annyi bizonyos, hogy nem úgy, ahogy egy normál bolygó szokott, mivel az összetétele teljesen más, valamint nem alakulhatott ki egy csillag külső rétegeinek lehántásával sem, mivel a csillagok magjában zajló nukleáris reakciók nem termelnek tiszta szenet. A kutatók elmélete jelenleg az, hogy a szén és az oxigén a bolygó belsejében kristályosodott ki, ahogy az lehűlt. A tiszta szénkristályok ezután felúszhattak a felszínre, és összekeveredhettek a héliummal. Roger Romani professzor, a Stamfordi Egyetem munkatársa és a tanulmány társszerzője szerint azonban ez sem ad mindenre magyarázatot.

- magyarázta el a professzor, a Daily Star beszámolója szerint.