
„Anya már nem láthatott felnőni” – 17 év éber kóma után halt meg Lívia, aki 2008-ban szenvedett balesetet
Lívia Olaszországban élt családjával, amikor 2008-ban végzetes autóbalesetet szenvedett. Azóta éber kómában feküdt, szenvedései 17 év után, a napokban értek véget.
Éber kómában élte le élete mintegy felét a Magyarországon született K. Lívia, aki a 2000-es években került Olaszországba. Ferrara környékén telepedett le, férjhez ment, 2005-ben pedig megszületett a kislánya, Giada. Líviát gyorsan befogadta férje családja, hamar barátokra is lelt az új környezetben.

29 évesen, 2008-ban, azon a végzetes, februári napon azért ült a család Opel Vectrájának volánja mögé, hogy Giadát óvodába vigye, majd a kicsi születésnapját megszervezze; átadja barátaiknak a születésnapi meghívókat, illetve egy közeli pékségben megrendelje az édességeket.
Maga alá gyűrte a törött autó, éber kómába került
Volania közelében már egyedül ült az autóban, amikor véletlenül letért az útról és árokba borult. Lívia állkapcsa eltört ugyan, de fájdalmai ellenére kiszállt a kocsiból, hogy segítséget kérjen. Épp a telefonját akarta kivenni az összetört kasztniból, amikor a kocsi újra megmozdult és maga alá gyűrte. Lívia szíve megállt, a kiérkező mentősök azonban sikeresen újraélesztették, ám az eszméletét már nem nyerte vissza, éberkómába esett. Egy ideig egy olasz kórházban kezelték, majd édesanyja még a baleset évében Magyarországra, egy székesfehérvári otthonba szállíttatta és nővérével együtt odaadóan, nap mint nap részt vett az ápolásában. Éva, Lívia édesanyja a magyar sajtónak 2012-ben nyilatkozott lánya állapotáról. Akkor elmondta: akárhányszor Giadáról beszél Líviának, a magatehetetlenül fekvő, környezetére nem reagáló lánya arcán mosoly jelenik meg.
Lívia szervezete végül 2025. június 29-én, 17 évnyi szenvedés után adta fel a harcot.
Túl kicsi voltam a baleset idején, sajnos, alig van emlékem szeretett édesanyámról
– nyilatkozta Giada az olasz lapoknak. A lány információira hivatkozva írta meg az olasz sajtó édesanyja magyarországi halálhírét.
Így őrzi lánya szeretett édesanyja emlékét
Mindig szerettem volna tudni, mik voltak az álmai, mi volt a szenvedélye, szerettem volna, ha látja, hogy növök fel
– mondta a most 20 éves lány, akinek élénken élnek emlékeiben még kisgyerekként, Magyarországon tett kórházi látogatásai.
Anya nyitva tartotta a szemét, de mozgásképtelen volt. Mindig nagy fájdalmat jelentett számomra őt meglátogatni.
Lívia imádta a gyerekeket, óvónőnek készült, de tervei végleg szertefoszlottak azon a szörnyű, februári reggelen.
Szeretném, ha úgy emlékeznének rá, mint arra az édesanyára, aki tele voltak tervekkel és álmokkal, ám a sors igazságtalansága miatt alig valósulhatott meg valami a vágyaiból. Anya különleges volt, én pedig szerettem volna őt megismerni
– zárta szavait Giada.
Top hírek


A tudósok elárulták, hogy lehetséges-e szexelni az űrben
A legnagyobb akadály a zéró gravitáció.

„Azt hittem, valami belement a szemembe – végül elveszítettem az egyik szemgolyómat”
Hírlevél-feliratkozás
Hírlevél-feliratkozás
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre