Megelégelték a rákosmentiek a főpolgármester ígérgetését, és inkább maguk valósítják meg az új Telebusz fel- és leszállópontokat. A BKK-nak így már csak a járatokat kellene biztosítania...
Elszakadt a rákosmentiek cérnája, nem vártak tovább Karácsony Gergely ígéretének bizonytalan megvalósulására. Az új Telebusz fel- és leszállópontok tervezését és megépítését inkább a XVII. kerület fideszes polgármestere, Horváth Tamás valósítja meg, kerületi büdzséből. Így biztos, hogy elkészül...
Nem küzdöttünk hiába, új vasúti buszjáratok indulnak idén! A mihamarabbi kezdés érdekében magunkra vállaltuk a fel- és leszálló pontok tervezését és megépítését is
– ezt Horváth Tamás fideszes polgármester adta hírül, és már elkezdődtek a munkálatok is.
Messze van a legközelebbi megálló!”, „Csak átszállással jutok el a vasúthoz!” – ilyen és ehhez hasonló lakossági megkereséseket kaptam az érintett rákoscsabai és rákoscsaba-újtelepi területekről. Ezért megkerestük a Budapesti Közlekedési Központot (BKK), akik hosszas tárgyalások után, 2022 májusában ígéretet tettek arra, hogy új vasúti Telebusz-járatokat indítanak a jelenlegi buszmegállóktól messze eső területeken. A buszjáratok közvetlenül az érintett vasútállomásra viszik el a rákoscsabaiakat és rákoscsaba-újtelepieket. A fel- és leszállópontok megtervezését és kiépítését időközben mégsem vállalta a BKK, ezért ezeket a feladatokat azonnal átvettük, hogy a rákosmentiek minél előbb élvezhessék az új buszjáratok előnyeit
– írta a XVII. kerület polgármestere.
Karácsony Gergely, aki saját bevallása szerint is csődbe vitte Budapestet, most azon ügyködik, hogy kifizettesse a lakossággal a csődöt: megemelte a BKK-jegyek árát, és a vízdíj emelésén is gondolkodik. Ráadásul azért sem ér rá, mert a kampányfinanszírozási botrányra is keresi a választ, miszerint hogyan képzelhető az el, hogy a 99 Mozgalom „egyszerű magyar” támogatói otthon összekuporgatott félmilliárdos vagyont dobáltak be angol fontban és euróban a baloldal adománygyűjtő ládikáiba...
Az igen elfoglalt főpolgármester korábban is alig foglalkozott Budapesttel, így az elmúlt években egyre-másra vették át a főváros kötelező feladatait a kerületek. Ahogy Kocsis Máté fideszes politikus megjegyezte: „Nem kellett volna hagyni, hogy Gyurcsány Ferenc emberei széthordják a fővárosi vagyont. Nem kellett volna a Tarlós Istvántól megörökölt 183 milliárdos vagyont eltüntetni. Ma már ott tartunk, hogy még a gazt sem vágja senki. Egy rendezetlen, koszos, pollennel teli, gazos, hajléktalanok lepte fővárost hozott létre Karácsony Gergely. Ahol »legalább« már közlekedni sem lehet.”
Kukák, útfelújítások, utcaseprés, parkok gondozása, kereszteződések... Sorra elégelik meg a kerületek Karácsony Gergelyék nemtörődömségét. A kerületi önkormányzatok inkább saját zsebből fizetnek olyan tevékenységeket, amelyeket a Fővárosi Önkormányzatnak kellene.
Az utcasepréstől kezdve a többmilliárdos útfelújításig terjednek azok a tevékenységek, amelyeket a kerületek kínjukban átvállalnak a fővárostól. Sok példa van arra, hogy közterületek, például parkok karbantartását, működtetését vállalják át a kerületek, de nemegyszer történt olyan is, amikor már a tulajdonjogot is kérik, mert Karácsonyék már olyannyira nem törődtek vele. A belvárosban például alig maradt olyan park, amelynek működtetését a fideszes polgármester, Szentgyörgyvölgyi Péter ne kérte volna át magukhoz, a kerülethez.
Léteznek kisebb forgalomtechnikai feladatok, mint amikor ki kell igazítani egy kereszteződést, vagy egy kanyarodósávot kell létesíteni, és vannak példák zebrák és jelzőlámpás kereszteződések létesítésére is, a skála széles. Egy közös van bennük, hogy ezek mind Karácsony Gergelyék kötelező feladatai lennének. Érdekesség, hogy nemcsak a kerületek nyúlnak a zsebükbe, hogy megoldják Karácsonyék helyett ezeket a tevékenységeket, hanem agglomerációs városok is. Dunakeszi önkormányzata például nem bírta nézni és kivárni Karácsony Gergelyéket, és Újpesttel összefogva saját forrásból finanszírozták a külső Szilágyi út végén lévő csomópont kialakítását, mert a főváros arra nem volt hajlandó.
A XVIII. kerület baloldali vezetése úgy döntött, nem vár tovább a fővárosra, önerőből újítja fel az Üllői utat. A történet még a kampányban kezdődött, amikor is Szaniszló Sándor és Karácsony Gergely is megígérte, hogy az Üllői utat komplexen felújítják. Karácsony viszont nem tartotta a szavát, nem tett semmit. Ezért a XVIII. kerületi önkormányzat DK-s polgármestere átvette a fővárostól a feladatot – de így csak kisebb szakasz és annak is csak a felszíne újulhat meg. Az azalatt lévő 150 éves infrastruktúrához nem nyúlnak, ami ketyegő bomba, hiszen ha meghibásodik, akár felújítás után mondjuk fél évvel, fel kell bontani a frissen aszfaltozott részt. Szaniszló Sándor egyébként pikírten oda is szúrt Karácsony Gergelynek.
Pestszentlőrinc jobban bánt a forrásaival, ezért lesz pénze felújítani az Üllői utat a Fővárosi Önkormányzat helyett…
– jegyezte meg csípősen a DK-s polgármester.
Az első megdöbbentő lépése Karácsonynak 3 ezer kuka leszereltetése volt, akkor spórolásra hivatkozott a főpolgármester. Azóta már Horváth Csaba fővárosi szocialista frakcióvezető is belátta és le is nyilatkozta, hogy hiba volt a lépés, mert szinte láthatatlan a megtakarítás összege, olyan kevés, ugyanakkor elárasztotta Budapestet a szemét. Azóta több kerületben, például a szintén balos vezetésű Józsefvárosi Önkormányzat is, saját költségen helyeztettek ki kukákat – a főváros helyett.
2021-ben 20 milliárddal több iparűzési adó folyt be, mint ahogyan azt tervezték. 2022-ben 30 milliárddal több folyt be az előző évihez képest, és most 2023-ban 76 milliárd forinttal több iparűzésiadó-bevételre várnak a tavalyi évben befolyt összeghez képest. Ne felejtsük el azt sem, hogy 200 milliárdot hagyott a kasszában Tarlós István. Nincs eltérő jogi, illetve pénzügyi helyzete a fővárosnak vagy Angyalföldnek vagy Mátyásföldnek. Annyi a különbség, hogy az adott kerületek jobban gazdálkodnak. Ha Budapestnek nem facebookozó, siránkozó és másra mutogató vezetője lenne, hanem olyan, aki agilis, a városát szerető és az abban élőkért valóban tenni akaró, akkor nem itt tartana a főváros, ahol tart
– mondta el a Metropolnak korábban Wintermantel Zsolt.
Belváros Önkormányzata nem követte a Főváros Önkormányzat gyakorlatát, miszerint Karácsonyék ingyenesen adták használatba a közterületet a vásárt szervező Budapest Brandnek, és az esemény nyereségéből egyáltalán nem fordítottak a közterületek üzemeltetésére. Az V. kerület ezzel ellentétben a Szent István teret 85 százalék kedvezménnyel, a Vörösmarty teret 90 százalék kedvezménnyel adta használatba, összesen közel 20 millió forint összegű díjért. Belváros Önkormányzata a hasznosításból származó bevételeket 100 százalékban a közterületek fenntartására fordítja: közterület-tisztántartási, zöldfelület-fenntartási és közútkezelési feladatokra. Ezt Karácsony Gergelyék is kitalálhatták volna..., de ők inkább lemondtak a vásárról.
Tarlós István korábbi főpolgármester a Metropolnak úgy fogalmazott Karácsony Gergely gazdálkodásával kapcsolatban: „Miközben Karácsonyék arról panaszkodnak, hogy kiürült a kassza, Budapest pénzügyi helyzetéről eddig egyetlen valós, pontos adatot sem közöltek.”
Önként vállalt feladatot az önkormányzat kizárólag abban az esetben finanszírozhat, ha a kötelező feladatok ellátásához szükséges források rendelkezésre állnak. Tehát ha a főváros úgy költött el komolyabb pénzeket különböző önként vállalt feladatokra, hogy közben működési hiánya volt vagy lesz, akkor jogszabályt sértenek. Működési hiányt a vonatkozó jogszabály nem is enged egyébként, annak következménye van. Például a »részvételi költségvetés« évente milliárdos tétele nyilván nem kötelező, a főváros brüsszeli irodájának közel megháromszorozott juttatása szintén véleményes. De alapítványok, ügynökségek sok száz milliós támogatása, az »égig érő fű program«, vagy az egyébként is jól eleresztett Fesztiválzenekarnak címzett negyedmilliárdos adomány is bajosan tekinthető kötelező feladatnak. Mindezt Karácsonyék nem tudják a kormányra hárítani, legfeljebb a saját baráti médiájukra
– jegyezte meg Tarlós Karácsonyék gazdálkodásával kapcsolatban. Budapest korábbi főpolgármestere hozzátette: „Karácsony számára a kommunikáció az elsődleges, azzal próbálja áthidalni a hiányosságokat. De ezzel nem lehet a szőnyeg alá söpörni a problémákat. Annyit legalább megtehetne, hogy olyan emberekkel veteti körbe magát, akik jobban ismerik a várost és az önkormányzati életet.”
Megérkeztek a munkagépek a Hős utcai gettó bontására.
A szülei számára is megterhelő volt az elmúlt időszak.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre
