„Az emberek két kézzel kaparják ki a szeretteiket a romok alól” – Húsbavágó valóság Szíriából

Szíriába jóval kevesebb mentőegység érkezik, és az alapvető körülmények is jóval rosszabbak, mint Törökországban. Pedig itt is egész családok ezrei halnak meg, tűnnek el vagy válnak hajléktalanná. Dr. Simani Silva Magyarországon élő szír orvos mindennél tragikusabb helyzetről számolt be lapunknak.

– mondta el a tragikus esetről Simani Silva, hozzátéve, hogy a mentés nagyon lassan halad és minél tovább tart, annál kisebb az esélye, hogy a kövek alá szorult emberek életben maradnak.

– mondta a szíriai orvos, aki arról is beszámolt, hogy az ő közvetlen ismeretségi körében is történt haláleset a földrengés következtében.

Az elmúlt 12 évben a szíriai emberek az Amerikai Egyesült Államok és számos nyugati ország által bevezetett szankciók súlya alatt éltek, mindössze napi egy óra áramszolgáltatást vehettek igénybe. Már a földrengés előtt sem volt üzemanyag, nincs gáz, nincs gyógyszer, de gyógyászati ​​segédeszközök sincsenek. A háború miatt az infrastruktúra nagy része pedig megsemmisült. A földrengéssel az események felgyorsultak, a nemzetközi közösség Törökország felé indított mentő egységeket, élelmiszert és egészségügyi támogatást. Szomorú azonban, hogy Szíria ebben a katasztrofális helyzetben kissé el van felejtve. 

– mondta el lapunknak a Szíriából hazánkba költözött dr. Simani Silva.

Rengetegen maradtak hajlék nélkül

Éjszakáról éjszakára körülbelül 500 ember keres menedéket például az aleppói örmény evangélikus Bethel-templomban, miután az évszázad egyik legnagyobb földrengése pusztított a térségben.

– tájékoztatta a Metropolt a szíriai Aleppóból Haroutune Selimian. A református lelkész mindenkit arra kér, hogy adományozva is segítsen azért, hogy mindent beszerezhessenek a régióban.

A magyarok Szíriában is segítenek

A Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ) második, 11 fős küldöttsége február 9-én este utazott ki a földrengés sújtotta területre. Kutató Mentő Alakulata után most mentőtisztek és ápolók, katonai mentősök és tűzoltók egy romkutató kutyával és speciális felszerelésekkel (sisakokkal, hőkamerákkal) érkeztek a helyszínre, hogy minél jobban tudják segíteni az életmentést.  

Szíriában például a földrengés helyszínein a Magyar Máltai Szeretetszolgálat segít. Három katasztrófasújtotta városban indított humanitárius programot, amely alkalmával két mobil klinikát telepít – ezek közül az egyik már szolgálatba is állt Latakiában. A Szeretetszolgálat partnerszervezetei közreműködésével „hot spotot” is kialakít, ahol élelmet, innivalót, higiéniai eszközöket biztosítanak a segítséget kérő embereknek. A helyi segítségnyújtással párhuzamosan a Szeretetszolgálat adománygyűjtést is indított a földrengések károsultjainak megsegítésére. Amennyiben úgy döntesz, hogy pénzadományt küldenél a rászorulóknak, hívd a 1350-es számot.

Minden perc számít

A halálos áldozatok száma eddig meghaladta a 28 ezret, Ankara több mint 24 ezer, Damaszkusz pedig mintegy 4 ezer elhunytról számolt be, a sérültek száma meghaladja a 80 ezret, de a valós mérleg ennek akár a kétszerese is lehet. Azok a mentőcsapatok, amelyek a helyszínen maradtak, továbbra is kitartóan folytatják munkájukat. Az idő múlásával azonban egyre kevesebb az esély arra, hogy túlélőkre bukkanjanak a romok alatt. Csak Szíriában 5 és fél millió ember vált hajléktalanná.

A földrengés után járványok várhatóak

„Másodlagos válságot” okozhat a katasztrófát követően a különféle járványok kialakulása. Rusvai Miklós vírusszakértő arról beszélt, hogy azon a területen, ahol emberek tízezrei laknak a szabad ég alatt, áram és tiszta víz nélkül, holttestekkel a romok alatt, kolerajárvány alakulhat ki – ahogy az tavaly Szíriában már megtörtént. Most a helyi és nemzetközi segélycsapatok elsődleges feladata a tiszta ivóvíz biztosítása a túlélőknek, illetve a higiéniás viszonyok minél magasabb szinten tartása a menekülttáborokban, illetve a szükségszálláshelyeken” – nyilatkozta a sajtóban Rusvai.