Hány évente van fehér karácsony? Mikor volt a leghidegebb tél? Mik voltak a legnagyobb hókatasztrófák? Utánajártunk, képeket is találtunk hozzájuk.
Tegyük a szívünkre a kezünket, valahol minden évben reménykedünk, hogy most végre fehér karácsonyunk lesz, hiszen csak a hótakaróval és a szállingózó pelyhekkel lehet 100%-ig tökéletes az ünnep. A nagy kérdés többnyire, hogy elég hideg lesz-a ahhoz, hogy hótakaróként maradjon meg a lehullott csapadék. Az idei, szokatlanul enyhe karácsonyi idő nem adott esélyt a fehér karácsonynak. Az Országos Meteorológiai intézet utánajárt, és készített egy tanulmányt, amely a hazai időjárási mérések kezdetétől, 1901-től vette górcső alá a téli időjárást.
Tény, hogy az emberek emlékezetében az évszakok közül mindig a különösen a hideg telek szoktak hosszú ideig megmaradni. A feljegyzések szerint 1929 februárjában a fővárosban igen nagy fagyok voltak. Az Időjárás című folyóirat egy későbbi száma szerint „ Zalaegerszegen zsákban vitték haza a bort a szőlőbeli pincékből, mert a hordó szétfagyott. A Kálvin téren a bérkocsisok az összefagyott hóból szilárd kockákat faragtak, azokból kunyhót építettek, abba bútorokat faragtak és ott mérték a bort.”
Minden bizonnyal csikorgó tél volt az 1890/1891-es is. Egy korabeli feljegyzésben arról olvashatunk, hogy "Velence jelképe, a Szent Márk tér szárnyas oroszlánja teljesen szétfagyott, pótolni kellett az 1891. januári hideg szelek után" (Réthly, 1998).
Érdekesség, hogy a múlt század valamennyi szokatlanul hideg telén (1928/1929, 1939/1940, 1941/1942, 1946/1947, 1953/1954) a december mindig jóval enyhébb volt, az igazi zimankó január-februárban csapott le. A leghidegebb tél 1939/1940-ben volt hazánkban, míg a legenyhébbet 2006/2007-ben figyelték meg a meteorológusok.
Érdekes, hogy a telek 1901 óta egyre melegebbek, azonban ez jobbára a január-februári időszaknak köszönhető, a december jobbára "hozza a formáját". Noha az ezredforduló óta több december volt az átlagosnál melegebb, nem voltak köztük olyan enyhék, mint a korábbiak. Ha a hideg szélsőségeket nézzük, akkor igazán hideg decembert legutóbb 2001-ben tapasztalhattunk (-4,8 °C).
A leghidegebb december 1933-ban volt (-5,8 fokos havi középhőmérséklettel), míg a legenyhébb (+4,5 fokos) a következő évben, 1934-ben.
Karácsonykor a hőmérséklet 1901 óta nagyon változó volt. Hidegebb karácsonyok jellemezték az 1920-as, 1930-as, 1960-as és különösen az 1990-es éveket, valamint a 2000-es évek elejét. Karácsonykor a leghidegebb 1961-ben, az 1998-ban és a 2001-ben volt, a legenyhébb a 2009-es karácsony volt, amikor kora tavaszi idő volt.Hány évente van fehér karácsony? Mikor volt a leghidegebb tél? Mik voltak a legnagyobb hókatasztrófák? Utánajártunk, képeket is találtunk hozzájuk.
A hideg utótél szélsőséges esete volt 1955/1956 tele, amikor két hónapig olyan enyhe idő volt, hogy január második felében Budapesten hóvirágot, sőt ibolyát árultak az utcán. Aztán január 27-én hirtelen olyan zord időjárás köszöntött be, február pedig olyan hideg volt, amilyen csak egyszer fordult elő 1780 óta, és a tél még márciusban is folytatódott.
Emlékezetes marad 2013. március 15-e is. 14-én délután hirtelen jött a lehűlés, és a hatalmas havazás és a hóátfúvások miatt a fél ország járhatatlanná vált. Több ezren rekedtek az utakon, sokan 24 óránál is többet voltak kénytelenek a hó fogságában várni.
Ha már időjárási szélsőségek, sokáig beszéltek az 1987-es januári 12-ei hóesésről is, amikor a három nap alatt lehullott nagy mennyiségű hó miatt Budapest utcáin napokig autóval és gyalogosan is alig lehetett közlekedni, és a több mint 100 éves hidegrekord is megdőlt. Az ellapátolt hó és az erős szél embermagasságú torlaszokat képzett az utakon, az országban sok helyütt bezártak az iskolák, nem jártak a vonatok, nem csak a kisebb falvakat temette maga alá a hó, de még Székesfehérvár is napokig megközelíthetetlen volt. Budapesten pedig a kiemelt órabér ellenére sem volt elegendő hómunkás a közlekedés helyreállításához.
A Várnegyedben az Úri utca így nézett ki:
Térjünk azonban vissza a fehér karácsonyokhoz. A legtöbb belőlük az 1960-as években volt, átlagosan kétévente (a Kékestetőn mindössze mindössze két karácsonyi napon nem volt összefüggő hóréteg), de jól állnak az 1990-es évek is. A legkevesebbszer pedig az 1970-es és 2010-es években gyönyörködhettünk a karácsonyi hófödte tájban.
A lehullott hó a hegyvidékeken tud csak hosszabb ideig megmaradni, ezért például Kékestetőn az a ritkább eset, ha nincs hó karácsony egyik napján sem. Fehér karácsony síkvidéken azonban a statisztika szerint csak 4–6 évente köszönt ránk.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat grafikonján jól látszanak az elmúlt évek trendjei:
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre