Az aszály nem csak a vizek élővilágát fenyegeti, az emberek életére is hatással lesz – Fotósorozat!

Számos patak részlegesen vagy teljesen kiszáradt, de rekordokat dönt a Velencei-tó és a Duna alacsony vízállása is. Nem bánt kesztyűs kézzel az időjárás a vizeinkkel és az élőlényekkel, hiszen március óta nem volt valamire való, kiadós esőzés. Két hete a Szilas-patak újpalotai része száradt ki. A baj már akkora volt, hogy többen vödörrel hordták oda a vizet, hogy a patak környezetében élő állatok ne halljanak szomjan, sőt a halakat is ki kellett menteni. Július közepén az Aranyhegyi- patak is a kiszáradás sorsára jutott, sem a Nánási úti híd alatt, sem a torkolatnál nem volt víz a mederben.

A napokban a Duna vízállása olyan alacsony volt, hogy kilátszott a Margitsziget déli csücske. Egyre nagyobb a baj a Velencei-tónál is, ahol augusztus 2-án reggel 61 centiméteres vízállást mértek, hétfőn a vízszint negatív rekordot döntött és a tó már csak 58 centis volt Agárdnál a Vízügyi Főigazgatóság szerint. A nagy szárazságot jól mutatja, hogy az idei nyár alatt már négyszer kellett harmadfokú hőségriasztást elrendelni a hatalmas kánikula okán.

A patakok nemcsak vizet adnak, hanem klímát is szabályoznak

„Egy patak nemcsak egy vízfolyás, hanem az élővizében több ezer faj él együtt, és komplex közösséget alkot. Ezek a patakok nemcsak vizet adnak, hanem klímát szabályoznak, és a talaj vízszintjéhez is hozzájárulnak. Ha megszűnnek folyni, akkor az rengetegféle módon avatkozik bele hosszú távon az emberek életébe” – mondta a Metropolnak Csabai Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem hidrobiológiai tanszékének vezetője.

Az emberi beavatkozások nagy károkat okoznak

A hidrobiológus elárulta, hogy a szárazság mellett az is probléma, hogy nincsenek vízvisszatartási megoldásaink, amikor megjön a csapadék, az pillanatok alatt lerohan a patak medrében.

„Ezeket ugyanis kiegyenesítettük, eltávolítottunk minden olyan dolgot, ami meg tudná tartani a vizet. Amikor meg már kevés a víz, a talajvíz szintje is csökken” – tájékoztatott Csabai Zoltán.

Halakat kellett menteni a Szilas-patakból

Szendőfi Balázs a Budapest halai című film készítője a Budapesti Természetvédelmi Őrszolgálattal karöltve halmentésbe kezdtek. A halmentők az őshonos fajokat lejjebb szállították az alsóbb, még csörgedező részekre. Két napon keresztül fojt a küzdelem, azonban így is a halak 20 százaléka elpusztult.

A tavalyi évben kiszáradt Budapest legnagyobb egybefüggő mocsara

A 0,5 négyzetkilométeres Merzse-mocsár Budapest legnagyobb összefüggő vizes élőhelye, ami gazdag élővilággal rendelkezik. Közel 189 védett madárfaj, minimum 10 emlős, 15 növény, és 50-féle rovar faj él itt. A mocsár a szárazság miatt tavaly nem telítődött újra vízzel.

Kiszáradt a 23 kilométeres Aranyhegyi-patak

Az egykor sebes áramlatú több száz éves patak forrása a Pilisben ered és a Dunába torkollik. Egyik ága két kisebb víztározót táplált, a Házi-rétit és a Határ-rétit, amik horgásztóként funkcionálnak.

Randipad a Margitsziget rejtett zátonyán

A Margit híd lábánál például a víz felszínére került a Margitsziget folytatása, egy romantikus kis randipad is, amely normál esetben a víz alatt van.

Felszínre került Magyarország legalacsonyabb hegycsúcsa is

Az Ínség-zátony egy sziklaszirt a Dunában, a Gellért-hegy lábánál, a népnyelv szerint „Magyarország legalacsonyabb hegycsúcsa”. A nevét onnan kapta, hogy olyan alacsony vízállásnál látható (95 centiméter alatt), ami csak aszályos időszakban (ínség idején) fordulhat elő. A fiatalok már birtokba is vették a földnyelvet, de van, aki horgászik is.

A Velencei-tónál nem csak az alacsony vízállás a gond

A Velencei-tó alacsony vízállása negatív rekordot döntött, a tó már csak 58 centis Agárdnál a Vízügyi Főigazgatóság szerint. Egyes területeken métereket kell gyalogolni, hogy víz érje a bokánkat. Van olyan strandszakasza a tónak, ahol elővigyázatosságból fürdési tilalmat rendeltek el, miután megnövekedett egyes baktériumok koncentrációja a tó azon részén.

Horgász- és családi placc lett a Duna kiszáradt pereméből

Csapadékhiány miatt alacsony a Duna vízszintje Szentendrénél is, métereket kell gyalogolni ahhoz, hogy például a horgászathoz megfelelő mélységű szakaszt találjunk. Sokan kiélvezik a folyó száraz peremét, nyugágyakkal vonulnak le, hogy kiélvezzék a ritka hangulatot és napsütést, vagy megúsztassák házikedvencüket.