Az emberi térhódítás és a csapadékmentes, száraz időszak miatt veszélybe került Budapest legnagyobb mocsara.
A 0,5 négyzetkilométeres Merzse-mocsár Budapest legnagyobb összefüggő vizes élőhelye. Elképesztő mennyiségű és minőségi élővilággal rendelkezik:
A XVII. kerületben található terület vízgyűjtőjének környékén egyre több épület és raktár emelkedik ki a földből. A Metropol utánajárt, mi a megoldás.
Héjja, vércse, sas, sólyom, szarvasok, valódi állatparadicsom bújik meg közvetlenül a ferihegyi repülőtér szomszédságában. A Merzse-mocsár a pesti oldalra egykor jellemző mocsaras területek mohikánja, az egyik utolsó megmaradt túlélője. A terület a főváros legháborítatlanabb vizes élőhelye.
Közel 189 védett madárfaj, és minimum 10 olyan emlős-, 15 növényfaj és 50 féle védett rovar is él a 0,4865 négyzetkilométeres természetvédelmi részen. A mocsár nyílt víztükre tavasszal, illetve csapadékosabb idő után látható szabad szemmel. Az 1977 óta védett terület rengeteg madarat vonz a környékre.
Több védett faj is költ itt rendszeresen, mint például a barna rétihéja, vagy a bölömbika. A környező ligetekben pedig megfigyelhető többek közt kakukk, vércse és még karvaly is.
„A Merzse egy keresztút. Kétféle vonulása van a madaraknak, az egyik ilyen útvonal miatt Budapesten van az első megpihenő helyük. Amikor például északról repül egy gyurgyalagcsapat, ha elfáradnak, itt pihennek meg. Jót esznek az itteni szitakötőkből. Ilyen hotelszerű szervizt biztosít a mocsár, költő-, vedlő- és itatóhely is egyben” – tudta meg lapunk Mályi László madarásztól, a Merzse-fan oldal alapító adminisztrátorától.
Mocsári teknősből is itt él a legtöbb a fővárosban. Ráadásul rendkívül gazdag a rovarpopuláció. A mocsár egésze hangos a zümmögéstől, még a közelben felszálló repülőgépek zaját is elnyomják. A víznek és az erdőnek hála pedig legalább 7-8 fokkal hűvösebb a klíma itt, mint a környező kopár területeken. A nádas jó állapotban van, az itteni növények gyökérzete kellő mennyiségű vizet talál, ezért nem száradt el sehol. Pest legnagyobb megmaradt egybefüggő nádasa a Merzséé.
„Amennyiben tartós lesz a kiszáradás, az természetesen a vízhez kötődő flóra és fauna fokozatos megváltoztatását hozná el, de erre nem hiszem, hogy sor kerülne. Az elmúlt évtizedekben a száraz periódusokat követően mindig feltöltődött a mocsár vízzel, bár előfordult, hogy erre hosszabb időszak után, akár 1 vagy több év után került sor” – árulta el lapunknak Bajor Zoltán. A Magyar Madártani Egyesület Budapesti elnöke kifejtette, hogyha tovább maradna a száraz periódus, akkor az ilyen élőhelyeket kedvelő fajok térhódítására lehetne számítani. De ehhez akár több év vagy évtized is szükséges lehet.
A szakember aggasztónak tartja, hogy a mocsár vízgyűjtő területén egyre több az épület és a raktár, a környezetből pedig mesterségesen elvezetik a csapadékvizet. A Merzsét pedig a meder felé szivárgó vizek táplálják alapvetően. Az emberi térhódításokon túl az újonnan épült vizesárok sem fog számottevően segíteni, miután a csapadékvizek, a fizikai akadályok miatt, egyszerűen nem tudnak eljutni a mocsárig.
„Jelenleg azt látom, hogy a legjobb lépés az lenne, ha a vízgyűjtőn belül az építkezések nem folytatódnának. Ehhez azonban komoly összefogásra lenne szükség” – nyilatkozta lapunknak a szakértő. Bajor Zoltán szerint sokat segítene a helyzeten, hogyha a vizes élőhely körül kialakulhatna egy gyepes terület is, amelyen csak legeltetnek. Ez a „pufferzóna” védené a mocsarat.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre