Novák Katalin: Kötelességünk megőrizni a kultúránkat

A köztársasági elnök kiemelte: Szent István jól döntött, amikor a keresztény Európához csatlakozott, és mi is jól döntöttünk, amikor az Európai Unió része lettünk. Úgy fogalmazott: nehéz időket élünk - a háború miatt is - ezért józan, bölcs vezetőkre van szükség, de együttműködésünk és megértésünk előfeltétele, hogy ne zsaroljanak bennünket az uniós pénzzel.

Novák Katalin ünnepi beszédében azt mondta, örömmel fogadta el Székesfehérvár polgármesterének meghívását. Felidézte: az Aranybulla első pontjában rögzítette, hogy Szent István ünnepén Székesfehérváron kell ünnepelni. Mint mondta, ma reggel a katonák ünnepélyes esküvel vállalták, hogy hazánk függetlenségét, az állampolgárok jogát és szabadságát életük árán is megvédik - ezek a szavak most, hogy háború van, még nagyobb súllyal visszhangoznak.

„Azt kívánom, hogy az Úristen kíméljen meg minket a háborútól, katonáinknak ne kelljen honvédő harcot vívniuk, és ne kelljen nagyhatalmak küzdőterévé válnunk” - fogalmazott.

Mint mondta, ma Magyarországon és Kárpát-medence-szerte fellobogózzuk házainkat, és ünneplőbe öltöztetjük a szívünket, de feltette a kérdést: ünnepelhetünk-e akkor, amikor háború dúl, az árak emelkednek, és kérdéses, tudjuk-e energiával táplálni a gazdaságot? Szerinte kell az ünnep, sőt, éppen most van rá szükség, hogy közös életünkre olyan távlatból tekintsük, ami segít tisztán látni múltunkat, és bölcs döntéseket hozni. Most kell erőt meríteni Szent István bölcsességéből, istenhitéből, előrelátásából, istenhitéből, szerénységéből - sorolta.

A köztársasági elnök Krúdy Gyulát idézte, aki 1926-ban írt Szent István király ünnepéről. „Egy nap, amelytől mindenki várt valamit, még az is, akinek egyébként nem volt sok várnivalója” - mondta. Mi Szent István népe vagyunk, ezt a gyökeret nem lehet kitépni az emberek szívéből.

Jól döntöttünk, hogy beléptünk az Európai Unióba

Ahogy alaptörvényünk méltatja szent királyunkat, büszkék vagyunk arra, hogy István király szilárd alapokra helyezte a magyar államot ezer évvel ezelőtt és a keresztény Európa részévé tette - jelentette ki a köztársasági elnök, aki azt hangsúlyozta: “egy a sorsunk Európáéval, össze vagyunk láncolva, együtt sírunk-együtt nevetünk”, ugyanazt az elköteleződést erősítettük meg, amikor az Európai Unióhoz csatlakoztunk. „Jól döntött Szent István? Jól döntöttünk, amikor az Európai Unióhoz csatlakoztunk?” ‒ “Igen”, válaszolta meg Novák Katalin.

Ne zsaroljanak bennünket

“Szükségünk van egymásra, vállvetve közös döntéseket kell hoznunk, olyan közös döntéseket, amik az érdekeinket szolgálják” - mondta az európai uniós országok együttműködésről, de hangsúlyozta: együttműködésünk és megértésünk előfeltétele, hogy ne zsaroljanak bennünket, se a minket megillető pénzzel, se a magyarok által elutasított ideológiákkal. „Magyarország fel akarja erősíteni az európai emberek hangját, kötelességünk megőrizni a kultúránkat” - mutatott rá. Nehéz időket élünk, a világ, ezen belül Európa helyreállításához és megőrzéséhez “előrelátó és bölcs vezetőkre van szükség”, akik nem riadnak meg a pillanatnyi veszélyektől, “akik figyelmesek és józanok tudnak maradni”, akik olyan vezetők, akik a nehéz áldozatokat követelő és nehéz döntések meghozatalakor nem feledkeznek meg az elesettekről és nélkülözőkről ‒ hangoztatta Novák Katalin.

Próbatétel előtt állunk

Próbatétel előtt állunk, józan, belátó, bölcs és szolidáris magyar emberekre van szükség. A magyarságnak van képessége az összekapaszkodásra ‒ fogalmazott, kitágítva a horizontot Székesfehérváron túlra is, sorolva Budapestet, Baranyát, a Délvidéket…Aztán Novák Katalin idézte János Pál pápa szavait: “A béke neve igazságosság, szolidaritás és szeretet”. A nemzet csak akkor reménykedhet egy jobb jövőben, ha a polgárai képesek erőfeszítéseket tenni. “Ezt kívánom most önöktől, a közös erőfeszítést azért, hogy húsz év múlva, sőt évtizedek múlva is elhangozhasson a nemzeti imádságunk és legyen, aki énekelje” ‒ fogalmazott. Arról is beszélt, hogy megszegjük az új kenyeret is. A keresztény állam összeköt bennünket - mondta. “Ez nem hitbeli kérdés, bármit gondoljunk a hitről, ha felcsendül az Isten, áldd meg a magyart, akkor a magyar ember ünneplőbe öltözteti a lelkét” - fogalmazott. “A himnuszunk mindannyiunkat meghív a közös ünneplésre. Nincs ez másképp az új kenyérrel sem”, és ez a testre és lélekre is igaz ‒ derült ki a szavaiból.

A kenyér a család kovásza, a család pedig a nemzeté

Amikor a háziasszonyok kenyeret sütnek, nem csak a szakszerű mozdulatokra figyelnek, hanem azokra gondolnak, akiknek készítik a kenyeret: a közösen megtört kenyér a család kovászává válik, a család pedig a nemzet kovásza - mondta, hozzátéve: az államalapítás hasonló a családalapításhoz, bátorságot, a jövőbe vetett hitet feltételez. Mint mondta, 10 évet dolgozhatott azért, hogy a fiatalok segítséget kapjanak a gyermekvállaláshoz, és a családosok is érezzék, mellettük állnak. Elmondta, 10 év alatt kétszer annyi fiatal kötött házasságot, és üdvözölte a döntést, amelynek nyomán a családtámogatások a tervezettnél tovább megmaradnak, és jövőre is elérhetők lesznek.

Ma mi, magyarok gondolatban körbeüljük a nemzet asztalát, köszönetet mondunk, hogy az aszály ellenére lesz kenyér - mondta. Az államfő felidézte: nagyszüleink tudták, hogy a kenyér lelki minőség, élet és összekötő kapocs is. Ma azt kívánta mindenkinek, hogy mindig legyen kenyér az asztalon, és legyenek olyanok, akikkel öröm az asztal köré ülni.

„Isten éltesse a magyarokat, isten éltesse Magyarországot” - zárta beszédét.