Az árak befagyasztásával védi a családokat a kormány

Feltehetően nincs olyan magyar háztartás, amelyik ne volna érintett, ugyanakkor az eltérő jövedelmi helyzet és fogyasztási szerkezet miatt vannak, akik többet profitálnak az árstopból - magyarázza cikkében a Világgazdaság.

A kormány döntése értelmében az árszabályozás az alábbi alapvető élelmiszerekre terjed ki:

• kristálycukor,

• búzafinomliszt (BL 55),

• finomított napraforgó-étolaj,

• házi sertéscomb,

• csirkemell, csirke far-hát, csirkehát, csirkefar, csirkeszárnyvég,

• ultramagas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8% zsírtartalmú tehéntej.

Kinek segít az árstop?

A Központi Statisztikai Hivatal 2019-es Háztartási költségvetési és életkörülmény-adatfelvételének (HKÉF) adatai szerint egy átlagos magyar háztartás cukorra, étolajra, normál és magas zsírtartalmú tejre, baromfihúsra, sertéshúsra és lisztre átlagosan 137,9 ezer forintot költött, egy főre vetítve 66,8 ezer forintot.

A hat termék súlya ezzel a vásárolt termékeken belül 5,1 százalék volt, míg az élelmiszereken belül 18,2 százalék. Fontos azonban kiemelni, hogy a HKÉF-ben szereplő termékkörök az árstoppal érintett termékeknél szélesebb kategóriát ölelnek fel, vagyis az intézkedés hatása az itt jelzettnél valamivel kisebb lehet.

Mivel a fogyasztás szerkezetét elsősorban a jövedelem befolyásolja, ezért érdemes elsőként jövedelmi decilisenként megvizsgálni, mely csoportokat érint leginkább az árstop. A legalsó két decilisben a hat termék a vásárolt fogyasztás csaknem 6,6 százalékát adta 2019-ben, míg a legfelső decilisben csupán 3,2 százalékát.

Vagyis a legszegényebbek fogyasztási kosarában kétszer akkora volt a súlyuk ezeknek a termékeknek, mint a leggazdagabb 10 százalék esetében.

Az eltérő jövedelemszint miatt egy főre vetítve a vagyonosabb rétegek költöttek többet ezekre a termékekre 2019-ben: a legfelső decilisben átlagosan 78,7 ezer forintot, míg a legalsó két decilisben 37,4, illetve 47,1 ezer forintot. A termékekre fordított kiadás összege ugyanakkor nem emelkedik egyenletesen a jövedelemszint növekedésével. A legfelső három decilis esetében már stagnált, 79 ezer forinton, vagyis az árcsökkenés a magasabb jövedelmi kategóriákban nem fogja a fogyasztás növekedését eredményezni. Itt a fogyasztók az árcsökkenés miatt megtakarított összeget vélhetően más termékek fogyasztására költik majd el, ezt nevezi a mikroökonómia jövedelmi hatásnak. Az alsóbb decilisekben ezzel szemben az árcsökkenés a fogyasztás emelkedését vonhatja maga után. Ezt nevezzük helyettesítési hatásnak: az árcsökkenés miatt a fogyasztók a termékek közeli helyettesítőinek fogyasztását mérsékelik majd az árstoppal érintett termékek javára.

Más szociodemográfiai jellemzőket vizsgálva is láthatók eltérések a különböző háztartások között, bár ezek esetében a különbség oka nagyobb részben az eltérő jövedelmi viszonyokra vezethető vissza.

Településtípus szerint a községekben a legnagyobb a hat termék súlya a fogyasztáson belül, 6,6 százalék, míg Budapesten csupán 3,1 százalék.

Egy főre vetítve: míg egy községbeli háztartás 2019-ben 77,1 ezer forintot fordított átlagosan ezekre a termékekre, addig egy budapesti háztartás csupán 54,3 ezer forintot, a többi városban pedig 66 ezer forintot költöttek rájuk. Korösszetétel szerint a csak idősek (legalább 60 évesek) által fenntartott háztartások számára nyújtja a legnagyobb segítséget a hat termék árstopja, itt a vásárolt fogyasztáson belüli arányuk 5,8 százalékos volt, az egy főre jutó fogyasztás pedig 82,5 ezer forint. Ezzel szemben a csak fiatalokból (30 év alattiak) álló háztartásokban a hat termék súlya mindössze 3,6 százalék volt, az egy főre jutó fogyasztás pedig átlagosan 51,5 ezer forint. Ha a háztartásokat aszerint csoportosítjuk, hogy van-e a tagok között 14 éven aluli gyerek vagy nincs, akkor a hat termék fogyasztási súlyát illetően nincs érdemi eltérés (4,8, illetve 5,2 százalék).

Összességében tehát az látható, hogy a bejelentett árstop várhatóan inkább az alacsonyabb jövedelmű háztartások helyzetét javítja majd. Körükben az alapvető élelmiszerek vásárlása sokkal nagyobb súlyt képvisel a fogyasztói kosáron belül, így az áremelkedésnek is jobban ki vannak téve - írja a Világgazdaság.

A családokat védi

Nagy István agrárminiszter január közepén nyilatkozott az árstop kapcsán a Kossuth rádióban, ahol kiemelte, a kiskereskedők és ezen belül a multinacionális kiskereskedelmi láncok árrését fogja érinteni az élelmiszerárak rögzítése és megvédi a családokat az inflációtól.

Nagy István az élelmiszerárstopról szóló döntést bátor lépésnek nevezte. Mint mondta, így egyrészt több pénz marad a családoknál, másrészt ezzel üzennek a piacnak is, hogy a magyar kormány nem fél meglépni a legváratlanabb intézkedéseket sem.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az élelmiszerek nagy részénél már korábban csökkentették az általános forgalmi adót (áfa), a tej-, tojás- és hústermékek az 5 százalékos áfa-kulcs hatálya alá tartoznak.

Nagy István jelezte: azokat az alapvető élelmiszereket érinti az árrögzítés, amelyek a mindennapi élethez szükségesek a társadalom legszélesebb rétegeiben.

Mint mondta, a többit rábízzák a piacra, a verseny majd megfelelő módon szabályoz. Emlékeztetett arra, hogy amikor 480 forintnál befagyasztották az üzemanyagok árát, volt olyan benzinkút, amely 5-10 forinttal aláment ennek az árnak a verseny miatt. A miniszter kiemelte: az intézkedések üzenetek a piacnak és visszatartó erőt jelentenek majd az infláció növekedésénél.

Szükség volt ezekre az intézkedésekre, hogy az inflációs várakozásokat le tudják törni és azt üzenjék a piacnak, hogy a kormány számára a magyar emberek a legfontosabbak és ezért nagyon határozott, konkrét intézkedéseket is hoznak – szögezte le az agrárminiszter.

Az élelmiszerárstop három hónapra, május elsejéig szól, később vizsgálják majd meg annak lehetőségét, hogy meg kell-e hosszabbítani – tette hozzá.

Hangsúlyozta: az emberek azt tapasztalhatják, hogy a kormány olyan döntéseket hoz, amelyek az ő érdekeiket, életkörülményeik javítását szolgálják. Példaként említette a rezsicsökkentést, a jelzáloghitel-kamatok befagyasztását, és az üzemanyagok árának korlátozását is.

A benzin sem drágul

A november 15-én bevezetett hatósági árszabás miatt immár hónapok óta legfeljebb 480 forintos áron lehet tankolni a benzinkutaknál. Az Orbán-kormány 480 forinton rögzítette az üzemanyagok árának felső határát, méghozzá három hónapra. Orbán Viktor miniszterelnök aztán idei évértékelőjében közölte, hogy további három hónappal meghosszabbítja a kormány a benzin árának befagyasztását. Február végén további változás jött: nagykereskedelmi szinten is bevezette a kormány a maximalizált 480 forintos eladási árat.

A jelenlegi tervek szerint május 15-ig marad a benzinárstop, ahogy a nagykereskedelmi árstop is.

Az Orbán-kormány az Ukrajnában zajló háború ellenére is kitart a benzinárstop mellett.

Marad a hatósági ár

A kormány március 10-én további három döntést hozott a benzinárstop fenntartására.

Hogy jutottunk el a benzinárstopig?

A kialakult és túl régóta tartó koronavírus világjárvány és ennek kapcsán a drasztikusan emelkedő világpiaci energiaárak miatt nem csak hazánkban, de egész Európában nőt és nő az üzemanyagok ára. A covid járványhoz kapcsolódó korlátozások következtében a globális kőolajkereslet gyorsabban nőtt, mint a kőolajkínálat, ami drasztikus áremelkedéshez vezetett már nagykereskedemi szinten is.

Bár a covid-korlátozások enyhítésével újra felélénkül a gazdaság és lépést tudunk tartani a gázolaj iránti kereslettel, további áremelkedéshez vezethet az orosz-ukrán háború okozta gázolaj ellátás esetleges akadozása. Ha az ukrajnai helyzet romlik, az Oroszországból Európába irányuló olaj- és gázszállítás megszakadhat, ami tovább emel a nagykereskedelmi árakat, hiszen hiány alakul ki - számol be a Világgazdaság.

Világszerte ellátás gondok vannak

Mike Johnson, a Portland Analytics energiatanácsadó cég munkatársa szerint az, hogy mi történik az energia-, köztük a benzinárakkal, az ukrajnai helyzettől és attól is függ, hogy az Organisation of Petrol Exporting Countries (Opec) képes-e növelni a kínálatot.

Az Opec és szövetségesei a termelési kiesések és a technikai problémák miatt küzdenek azért, hogy az igényekhez mérten megfelelő mennyiségben növeljék a termelést, miközben a kereslet folyamatosan növekszik – mondta Johnson a BBC News-nak.