Két év telt el azóta, hogy a Szomszédok Etusa csendesen, örök álomra szenderült. Számára megváltás volt a halál, de legjobb és legrégebbi barátjának még ma is fáj az elvesztése.
Csűrös Karolának biztosan megszakadt a szíve aznap, amikor 2019-ben elvesztette férjét. A színésznő akkor lépett be a „halálnak völgyébe” és majd két éven át szó szerint várta, hogy földi útja véget érjen, és Horváth Ádám újra rendezhesse őt a nagy, égi szappanoperában. „Karcsi”, ahogyan pályatársai és barátai szólították 2021. november 24-én hunyt el, néhány nappal azután, hogy pályatársa és egyik legjobb barátnője meglátogatta és elbúcsúzott tőle. Pásztor Erzsi a Metropolnak idézte fel a majd hat évtizednyi barátságuk legszebb emlékeit.
„Ezekben a napokban nagyon sokat gondoltam »Karcsira«…”
Eszembe jutott számos vidám emlékem vele kapcsolatban, de aztán el is szomorodtam, hiszen az ő emléke is megmutatja nekem, hogy az élet milyen rövid.
Hiszen még csak „most” történt, hogy befejeztük együtt a főiskolát és az a végtelenül gyönyörű és tehetséges fiatal lány, nekivágott az életnek és ennek a pályának. Szíven ütött, amikor ma reggel ránéztem a naptárra és láttam, hogy pont ma két éve jött a hír, hogy „Karcsi” Ádám után indult” – kezdte lapunknak a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, aki a beszélgetés közben végigjárta az érzelmek teljes skáláját, hiszen hol hangosan nevetett egy-egy Csűrös Karolához fűződő emléke kapcsán, hol pedig elcsuklott a hangja a fájdalomtól.
„Karcsival nemcsak a Szomszédokban töltöttünk el rengeteg közös évet, de a Madách Színházban is, ahol közös volt az öltözőnk. Imádott ajándékozni… Szinte minden nap várt engem valami apróság az asztalomon és mindig írt egy cetlit, amin ez állt: Pásztorkának, csak úgy! Na nézze csak! Ez egy vidám történet, de mégis megríkat. Eszembe jutott a fiatalságunk és maga az elmúlás is” – mondta könnyeivel küzdve Pásztor Erzsi, akinek emlékeiben élénken él az a nap is, amikor Tóth Enikővel utoljára látogatták meg őt az otthonában. „Valahogy éreztem, hogy vagy akkor találkozom vele, vagy már csak a »túloldalon«. Leültem az ágya mellé és réges-régi sztorikat idéztem fel, amiken bár erőtlenül, de nagyokat nevetett.”„
Amikor végül Enikővel kiléptünk a lakása ajtaján, hangosan kimondtam, hogy akkor láttuk Karcsit utoljára.
„Pár nappal később pedig…” – szakadt ki a sírás a színésznőből, aki úgy véli, Csűrös Karola aznap veszítette el élni akarását, amikor férje, legjobb barátja és élete értelme feladta a harcot a halálos kórral szemben.
„Karcsi és Horváth Ádám olyanok voltak, mint a borsó meg a héja. Az ember miattuk hitt abban, hogy létezik az egy test, egy lélek csodálatos eszméje. Ádám halálakor érezhető volt, hogy végleg és megragaszthatatlanul tört darabokra a kis lelke. Attól a naptól kezdve, talán egyetlen alkalom volt, hogy elhagyta a lakását. Hiába hívtam, hogy menjünk el Szentendrére lángosozni, ő nem akart kimozdulni és nem is tette többé. Két évvel ezelőtt, csendben és örökre elaludt és ez a pillanat biztosan elégedettséggel töltötte el, hiszen Ádám nélkül nem akart élni...” – zárta szomorúan gondolatait Pásztor Erzsi.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre