Ki mondta, hogy a fotók háttere csak fekete-fehérben mutatnak jól? Egyre több fotós választ izgalmas színű és textúrájú hátteret a képeihez. Gondoljunk csak a régi festők portréira. Már Da Vinci is tudta, hogy a kép tárgyát akár a jól megválasztott háttér is kiemelheti. Hogy ez valóban így van, azt bizonyítja a magyar festőművész sikere, akinek a munkái világszerte keresettek.
„Eredetileg sminkes vagyok, azután megálmodtam egy összevont festőműhelyt és fotóstúdiót. Olyasmit szerettem volna, ami egyedi, ami még nincsen az országban. Ekkor jött az ötlet, hogy saját festésű fotóhátterekkel nyissak egy fotóstúdiót. Hamar kiderült, erre máshol is nagy az igény, és egyre több fotós hívott festeni a maga stúdiójába is” – meséli Kustos Orsolya festőművész.
A KOA Backdrops híre innentől szájról szájra terjedt, a művész munkái pedig három és fél év alatt bejárták a világot: többek közt Miamiban, New Yorkban, Los Angelesben, Londonban és Párizsban.
Extra dimenziót ad a portréknak
„A fotósok azért szeretik a vászonháttereket, mert sokkal egyszerűbb a használatuk, mintha a falat kellene különböző színekre festeni. Erre egy bérleményben nincs is mindig lehetőség. A papír homogén hátteret biztosít, és könnyű vele dolgozni, viszont a textúrája sokszor túlságosan egyszerű. Ha megnézünk például egy festett portrét, láthatjuk, mennyit ad a képhez a háttér extra dimenziója, a fények és árnyékok apró kis játékai” – mondja a festő. A háttereket éppen ezért régóta alkalmazzák.
„Eleinte batikolt vászonanyagokat használtak erre a célra a fotográfusok, majd vászonra kezdtek el festeni. De nemrég mutatták meg nekem Vas Károly fotográfus 1877-es portréját, ahol szintén hasonló festett háttér volt. Tudni vélik, hogy az ő háttereit a festőművész néhai nagyapja készítette” – meséli a Kustos Orsolya.
Címlapokon és filmekben is látható
Munkái között volt olyan backdrop, ami megjelent a L’Officiel francia divatmagazin címlapján, de készített háttereket a Nemzeti Színház Rómeó és Júlia című darab plakátjához is. Sőt, Gall Attila filmrendezőtől is kapott felkérést készülő nemzetközi filmje díszlete kapcsán.
„Van, aki erősebb, más finomabb textúrát szeretne, ez ízléstől és az adott fotótémától függ. Jelenleg divatosak a barna és a nude hátterek, amiktől a kép elkezd élni, a színek mégsem veszik el a fókuszt a témáról” – mondja a művész, aki már azt a bókot is megkapta egy fotóstól: ha „felgyulladna a stúdió, egyedül az ő hátterét menekítené ki”.
Orsolya egyik nagy álma nemrég vált valóra. Egy 120 nm-es műterembe költözhetett, hogy az egyedi hátterek mellett újra a festményekre is fókuszálhasson. A jelenleg készülő festményei különlegessége, hogy a vásárlók teljes bizalmát élvezi, és szabad kezet kap a családi otthonokba készülő képekkel kapcsolatban. Bár Orsolya keresi még a saját stílusát, ami igazán önmagát tükrözi, de tízéves tervei közt szerepel, hogy nemcsak megtalálja azt és kamatoztatja, de egy kiállításon számunkra is megmutassa.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre