Exluzív interjút adott Aurelio börtönbe vonulása előtt, kiderült, fél-e a benti élettől

Aurelio még 2017-ben aludt el ittasan egy szórakozóhelyen. A helyzetet kihasználta egy barátja, és kivett a híresség zsebéből mintegy 170 ezer forintot. Amikor ezt a volt villalakó megtudta, egy ismerőse segítségével a tolvajt autóba ültette, hogy együtt elmenjenek a pénzért. A bankjegyek akkor nem kerültek elő, és Aurelio azóta sem kapta vissza az összeget, de már nem is szeretné. Felfogása szerint hosszú távon az egész történet a javára válik. A négy éve tartó büntetőeljárás alig két hete ért véget. A bíróság jogerősen 2 év 3 hónapra ítélte az egykori villalakót, akinek a korábban drogügyek miatt kiszabott 1 év 2 hónapot is le kell töltenie. Ez összesen 3 év 5 hónap, ám nem kizárt, hogy jó magaviselet miatt ennek egy részét elengedik majd.

Aurelio a saját bevallása szerint kifejezetten megkönnyebbült, amikor megtudta, mennyi időre vonják ki a forgalomból. A körülményekhez képest jókedvű, a Bors munkatársait is széles mosollyal fogadta a bajai portája előtt. A határozott kézfogás után a részben antik bútorokkal berendezett házába invitálta, majd kávéval kínálta őket.

Kitart mellette a barátnője

Aurelio szerint a sírás egyáltalán nem férfiatlan. Utoljára akkor eresztette ki könnyeit, amikor a jogerős ítélet kihirdetése után megölelte a barátnője.

– Vannak férfiak, akik egy életen át játsszák a macsót, de szerintem inkább az a menő, ha valaki kimutatja az érzéseit – magyarázta a valóságshow-hős, aki egyébként nem tartja magát erős embernek, de erős jellemnek annál inkább.

– Az akaraterőm nem a legtökéletesebb. Voltak helyzetek a magánéletben, amikor feladtam dolgokat, igaz, ez nem annyira jellemző rám. Igyekszem a végsőkig elmenni, ez például a sportban mindenképpen igaz rám. Sajnos a drogról és az alkoholról viszont csak külső segítséggel tudtam leszokni – vallotta be az egykori ValóVilág-győztes. A Bors kérdésére elmondta, jelenleg a kedvese és az édesanyja a legfőbb támasza, de biztos abban, hogy a legközelebbi barátaira is számíthat.

– Ők azok, akik a börtön­évek alatt is kitartanak mellettem. Ha nem így lenne, már az elmúlt négy évben is elpártoltak volna tőlem – szögezte le.

„Nem hiszem, hogy betesznek a gyilkosok közé”

Az elítéltnek egyelőre csak elképzelései vannak arról, milyen lesz a benti élete.

– Reménykedem, hogy Kecskemétre kell majd bevonulnom, vagy egy olyan városba, ahol sok barátom van. Persze a rácsok mögött is vannak haverjaim, de azért az ismeretségi köröm legnagyobb része természetesen szabad levegőt szív – mondta Aurelio, aki elmondása szerint nem különösebben tart a rá váró megpróbáltatásoktól.

– Mindenfélével riogatnak, de őszintén szólva bízom benne, hogy az ismertebb emberekre az őrök is jobban vigyáznak. Nem hiszem, hogy betesznek a gyilkosok közé egy húszfős cellába. Nem áll a börtön érdekében, hogy valami bajom legyen, és én sem azért megyek oda, hogy a bajt keressem. Ha viszont kell, meg tudom magamat védeni – jelentette ki. Igen, ezt úgy értette, hogy akár ütni is kész.

– Hat évig jártam a rendészetire, és Dietz Gusztihoz is jártam küzdősportot tanulni. Ha létezik odabenn ranglétra, biztos, hogy nem az aljára kerülök. Bezárt közösségekben az első két helyet szoktam meg, ezért vagy ésszel, vagy erővel ezúttal is megfelelő pozíciót érek majd el. Abban viszont biztos vagyok, hogy jól viselkedem majd odabenn.

„Már nincs szükségem arcoskodásra”

Aurelio úgy érzi, sokat változott az eljárás ideje alatt.

– Négy évvel ezelőtt még ingerlékeny és ösztönlény voltam. Régebben egy sárgán még átmentem, most már inkább padlóféket nyomok. Már nem biztos, hogy mindig kimondom, amit gondolok. Beláttam, hogy az okos ember inkább hallgat. Azt nem mondom, hogy egy agyoniskolázott fickó vagyok, de már egyre többet gondolkodom azon, mit csinálnék most másképp. Rájöttem, hogy például a ValóVilágot is megnyertem volna anélkül is, hogy helikoptereztem volna a legnemesebb szervemmel. Már nincs szükségem arcoskodásra – ecsetelte Aurelio a Borsnak.

Könyvet és macit visz a börtönbe

A híresség sajnálja, hogy korábban nem olvasott többet. Mára megszerette a könyveket. Biztos, hogy a rácsok mögé is bevisz magával néhány kötetet.

– Például a Szökést – viccelődött, majd komolyra fordítva a szót elárulta, hogy a legszívesebben a személyiségfejlesztés különböző módszereivel ismerkedik a betűk által.

– Szeretek nyelveket tanulni, most éppen az olasz szókincsemet szeretném fejleszteni, ezért szótár biztosan lesz nálam a börtönben. Túl nagy bőröndöt nem pakolok bele, a legfontosabb személyes tárgyam pedig a zsebemben is elfér. A barátnőmtől kaptam egy általa készített macit, arról nem tudok lemondani – hatódott meg az egykori botrányhős.

Egyelőre nem tudni, hogy Aureliónak mikor kell bemennie, de állítja: nem kap frászt, ha meglátja a postást.

– Várom a behívót, de a számításaim szerint a karácsonyt még kint tölthetem.

Önmegtartóztatásra készül

A beszélgetés végén felmerült egy komoly probléma: hogyan bír ki Aurelio 3 év 5 hónapot szex nélkül.

– Ez komoly kérdés! Nem lesz könnyű, az biztos, talán majd álmomban oldom meg ezt – reagált. A közismert sztereotípiák érvényre jutásától nem különösebben tart.

– Egyet ígérhetek! Ez a hátsó az a hátsó marad, ami bemegy!