Bock József: Máig hiányzik a kislányom

Elképesztő lendülettel és alázattal veti bele magát még ma is a munkába Bock József, akinek pincészete Magyarország egyik legdinamikusabb és legnagyobb családi borászatának számít. Ma már az a legfőbb célja, hogy lányára és fiára jól működő vállalkozást hagyjon, de már unokáit is rendszeresen kiviszi a szőlőbe. Feleségével egyetlen szomorúságuk, hogy harmadik gyermeküket fiatalon elvesztették.

Szerző: Metropol

Létrehozva: 2020.08.24.

I. kerület II. kerület III. kerület IV. kerület V. kerület VI. kerület VII. kerület VIII. kerület IX. kerület X. kerület XI. kerület XII. kerület XIII. kerület XIV. kerület XV. kerület XVI. kerület XVII. kerület XVIII. kerület XIX. kerület XX. kerület XXI. kerület XXII. kerület XXIII. kerület borászat borász vallomás Bock József

A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett borász még ma is élvezi a birtoka és szállodája vezetésével járó munkát. Pedig kamaszként mindenre vágyott, csak arra nem, hogy a földet túrja. Majd minden megváltozott.

– Akkor nőtt be a fejem lágy, amikor leszereltem – mesélt a kezdetekről nevetve Bock József. Hihetetlen, de 18 évesen ittam először bort, akkor kezdtem el ízlelgetni. Gyerekként csak egy dolgot tudtam biztosan. Nem akartam paraszt lenni, aki állandóan a földet túrja! Majd amikor megnősültem, minden megváltozott. Rájöttem, hogy milyen lehetőség van a szőlőben – árulta el a Bock-birodalom tulajdonosa, aki szerint sikerének titka, hogy nem álmai, hanem tervei vannak, amiket meg is valósít.

Álmomban előfordult már, hogy zuhantam egy véget nem érő szakadékba, de szerencsére mindig felébredtem – nevette el magát a sikeres vállalkozó, aki már 35 éve készíti a finomabbnál finomabb nedűket, de csak 24 évvel ezelőtt lett főállású borász. És bár a birtok irányításával rengeteg munka van, a szombatja sokszor az unokáké.

– A fiam kislánya hétéves, a lányom fia pedig már 10 múlt, így ő már egy igazi legény – sorolta a büszke nagypapa. – Szombatonként felmegyünk a hegyre, hogy meglessük a szabadon vágtató szarvasokat, őzeket vagy csak csendben hallgassuk a madarak énekét. Ilyenkor arra is szakítunk időt, hogy szemrevételezzük az ültetvényt. Minden évszakban más és más fontos a szőlőnél, ezeket meg is beszéljük az unokáimmal. Persze őket még nem annyira érdekli a bor, de azért nagyon figyelik, mit hogyan csinálok. Ma már a lányom és a fiam is itt dolgozik velem, ami nagyon jó érzéssel tölt el. Sajnos az egyik lányunkat 19 éves korában elvesztettük, autóbalesetben halt meg. Még ma is nagyon hiányzik – sóhajtott Bock József, aki azt is elárulta, hogy fiúunokáját felesége, Valéria fuvarozza nap mint nap az iskolába.

Az év borásza díjat is elnyerő József elárulta, számára az a legfontosabb, hogy gyermekeinek biztonsággal működő vállalkozást tudjon majd átadni, amit Patrícia szőlész-borász szakmérnök és fia, Valér borásztechnikus visz majd tovább.