Szijjártó Péter: az energiaválság elkerülése most létkérdés Magyarország számára

„A kormány egyik legfontosabb feladata most, hogy megóvja Magyarországot az energiaválságtól, ehhez először is biztosítani kell az ellátás biztonságát, másrészt pedig elejét kell venni az áremelkedéseknek” – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Cegléden.

A minisztérium közlése szerint a tárcavezető helyi vállalkozókkal találkozott, akiknek elmondta, hogy az elmúlt bő évtized tapasztalatai alapján tavaly átfogó változtatásokat eszközöltek a beruházásösztönzési rendszerben, aminek a nyomán jelentősen kinyíltak a támogatási lehetőségek a magyar tulajdonú kis- és közepes vállalkozások számára is.

Ezt azért is fontosnak nevezte, mert rendkívül nehéz időszak áll Magyarország mögött, az elmúlt tizenhat év több olyan válságot is elhozott, amilyenből normális esetben egy is elég lett volna ahhoz, hogy kifordítsa a sarkaiból a világot.

„Összeomlott az európai pénzügyi rendszer 2008 és 2010 között, aztán volt itt illegális migrációs válság, amit kezelnünk kellett. A Covid nem csak egészségügyi válságot okozott, (…) És amikor négy éve kitört a háború, akkor a szomszédban egyrészt világos volt, hogy ennek komoly gazdasági következményei lesznek, másrészt meg szerintem senki sem gondolta volna, vagy legalábbis mindenki remélte, hogy ez nem tart majd annyi ideig, mint az előző évszázad világháborúi. És akkor ennek a tetejébe most még megkaptuk az iráni háborút is” – sorolta apolitikus, akinek szavait a Magyar Nemzet idézte.

Kifejtette, hogy utóbbi ugyan messze van Magyarországtól, a hatásai azonban így is erőteljesek, ugyanis a Hormuzi-szoros lezárása a világ kőolaj-felhasználásának húsz százalékát blokkolja jelenleg, miközben a szuezi válság esetében ez tíz százalék volt.

– fogalmazott.

Európát súlyos energiaválság fenyegeti

Szijjártó Péter kitért arra is, hogy az európai földgáztárolókban jelenleg az éves fogyasztásnak csupán a kilenc százaléka áll rendelkezésre, így nem teljesen irreális az, hogy a kontinens durva energiaválsággal szembesülhet.

Ugye ezért is fontos, hogy a kormánynak nem csupán az a feladata, hogy a háborúkból való kimaradást biztosítsa, hanem az is, hogy a háborúk hatásaitól megóvja Magyarországot, a magyar embereket meg a magyar vállalkozásokat – szögezte le.

Majd rámutatott, hogy amikor beruházókkal tárgyal, az egyik leglényegesebb szempont hazánk mellett mindig az, hogy az energia ára abszolút versenyképes minden más európai országgal szemben.

„A rezsicsökkentés és a féken tartott energiaárak mindig fontos szempontként jelennek meg Magyarország mellett. És azt minden vállalatvezető elmondja, hogy ha energiaár-emelkedés lesz, akkor az a versenyképességét olyan mértékben csökkenti, hogy az leépítésekhez, munkahelyek elvesztéséhez tud vezetni” – közölte.

Ekként az egyik legfontosabb feladatunk most az, hogy az energiaválságtól megkíméljük, megmentsük Magyarországot – hangsúlyozta.

A miniszter szerint ezért először is biztosítani kell az energiaellátás biztonságát, másrészt meg garantálni kell, hogy nem emelkednek az árak.

– emlékeztetett.

– tette hozzá.

Nem először hallani a Tisza energiapolitikai tervéről

Noha a Tisza Párt energiapolitikai tervezete eddig nem volt ismert, a tiszás szakértők által eddig kommunikált tervek nagyon is egybecsengenek a Csercsa Balázs által közzétett dokumentummal. Kapitány István például számtalan alkalommal fejtette ki álláspontját azzal kapcsolatban, le kell választani Magyarországot az olcsó orosz gázról, és sokkal kevesebb beavatkozásra, különadóra van szükség, az árstopra, árrésstopra pedig nincsen.

A rezsicsökkenést támadja Holoda Attila is, aki szerint túl alacsony a villamos energia ára, de Surányi György sem titkolta soha a kedvező rezsiárakról alkotott véleményét, a volt jegybankelnök szerint a támogatással az a legnagyobb baj, hogy az összes család megkapja. Korábban pedig a kivezetésről úgy fogalmazott, ez a lépés „meleg dolog” lenne, de elmondása szerint „lehet egy olyan pillanat, amikor azt lehet mondani, hogy meg lehet kérdőjelezni a rezsicsökkentést”.

Az első tiszásként is emlegetett politológus, Kéri László pedig egészen egyszerűen a világ blöffjének nevezte a rezsicsökkentést.