A Kapitány-terv: havi 145 ezer mínusz a magyar háztartásoktól

A Tisza nyilvánosságra került „energiaátállási terve” több ponton súlyos, a magyar háztartásokra drámain nagy ársokkot rakó intézkedést tervez. Mindezek alapja – ahogyan a Kapitány Istvánhoz köthető dokumentum fogalmaz – az, hogy A) „ki kell vezetni az orosz energiabeszerzéseket, B) „szakítani kell a hatósági árszabályozással”, és C) „a hazai szereplők mesterséges előnyben részesítésével”. A korábbi brüsszeli „ajánlásokat” és a nyílt zsarolásban testet öltött ukrán szándékokat a Kapitány-terv önmagában logikusan szolgálja: az Európai Bizottság és a Zelenszkij-kormány által is követelt, olcsó orosz energiahordozókról való leválás valóban fenntarthatatlanná tenné az Unió által korábban is számtalanszor kritizált rezsicsökkentést – az így kialakított piacilag az állam számára valóban teljesen veszteséges helyzet pedig elegendő indokul szolgálhat a magyar energiaszektor privatizációjára - írja az Alapjogokért Központ. 

A dokumentum konkrét lépéseket is felvázolt, hogyan valósítaná meg mindezt, a rezsiárak – és a magyar energiacégek” – „piacosításától” elkezdve, a védett benzinárak megszüntetésén át új energiaadóig. Ha mindez megvalósulna, egy átlagos magyar család megközelítőleg 145 ezer forinttal fizetne többet, mint ma – ez lenne az ára annak, hogy ma a Tisza megkap minden pénzügyi és szolgálati segítséget Brüsszeltől és Kijevtől:

1. Megszüntetnék a rezsivédett lakossági gáz- és villanyárat – amely ma Európában a legalacsonyabb –, miközben kiárusítanák a MOL-t és az MVM-et. Ez egyértelmű többletteher a magyar családoknak és a nyugdíjasoknak: havi 120 000 forint, azaz évi 1 440 000 forint. 

A magyar családok jelenlegi, átlagos havi áram- és gázköltsége mintegy 20 000 forint. A Tisza leválna az olcsó orosz energiáról és eltörlné a rezsivédett árakat. Mindehhez hozzájön az iráni válság, valamint az ukrán olajblokád hatása is: a rezsiköltségek négyszeresére-ötszörösére, akár hatszorosára emelkedhetnek. Vagyis a Kapitány-terv már önmagában havi kb. 100 000 forintot venne ki a magyar családok zsebéből.

Ez az összeg ráadásul tovább nőhet havi 10 – 20 000 forinttal a MOL és az MVM piaci nagytőkének történő kiárusításával. Ebben az esetben ugyanis a mindenkit kiszolgáló MVM Next a globalista nagytőke kezébe kerülne, saját szabályaik szerint működve: drágább szolgáltatásokkal és könyörtelen rezsibehajtással.

2. Eltörölnék az üzemanyagok védett árát. Ez is a magyar családok és a nyugdíjasok pénztárcáját terhelné meg, mégpedig konzervatív becslések szerint is csaknem havi 25 000 forinttal.
 

Az olcsó orosz energiáról való leválás és az iráni válság hatásai 1000 forintot meghaladó, akár 1200 forintot is elérő üzemanyagárakat eredményeznének. Ez egy magyar család havi átlagos (annál inkább alsó tartományában lévő), körülbelül 40 literes tankolással kalkulálva mintegy 25 000 forintos - éves szinten csaknem 300 000 forintos - többletköltséget jelentene.

+ 1. Bevezetnék az úgynevezett „energiafüggetlenségi adót”, amely sokkal inkább egy energiafüggőségi adót jelentene, hiszen a diverzifikáció helyett a terv a „nem orosz olajtól” történő, egyoldalú függést célozza meg. Ez egy megtakarítással rendelkező magyar családoktól –kétkeresős modellt feltételezve – évi 200 000, havi kb. 17 ezer forintos forintos elvonást jelentene. 

Még akkor is, ha azzal számolunk, hogy a MOL Dunai Olajfinomítójának „átállítását” célzó beruházás valóban a Tisza által kalkuláltan „csak” 360 milliárd forint lenne, és azt az infláció nem drágítja tovább, és az összeg nagyjából 2 millió megtakarítással rendelkező magyar család között oszlik meg, jól látható: ennek a terhét is a magyar családok viselnék.

A Kapitány-terv mérlege tehát havi szinten mintegy 145 000 forint, éves szinten pedig közel 1,8 millió forint pluszteher a magyar családoknak, nem is számítva a megtakarításokra kivetett lakossági extraadót. És ez még csak a közvetlen teher: nem is beszélve a rezsiemelkedéssel gerjesztett inflációs hatásokról, amelyek nyomán az élet minden területe drágulna – az élelmiszerektől kezdve a logisztikán egészen a szolgáltatásokig.