Óbuda: hat óvoda bezárását szavazta meg a balos önkormányzat, a szülők tiltakozását nem vették figyelembe

Óbuda esetében nem kényszerpálya, hanem politikai döntés lett az óvodabezárás: a balos városvezetés úgy vitte át a testületi akaratot, hogy közben lesöpörte azokat a módosításokat, amelyek kézzelfogható védelmet adtak volna a szülőknek. A megszavazott csomag lényege, hogy hat óvoda bezárását rögzítették, miközben nem tették kötelezővé a maximális 20 fős csoportlétszámot, és nem építették be a döntésbe azt sem, hogy a kerületben több ezer új lakás épül, ami szakértői becslések szerint pár éven belül alsó hangon 6–700 óvodás korú gyermek megjelenését hozhatja magával. 

A folyamat nyolc intézmény bezárásának előkészítésével indult, és bár végül kettőt sikerült „kimenteni”, a tiltakozók szerint ez nem ok az elégedettségre.

– fogalmazott Gyepes Ádám, aki az ügyben konzultációt indított, miközben a szülők petícióval próbálták megállítani a bezárásokat. 

A képviselő szerint a társadalmi akarat egyértelműen látszik a számokból is.

A vitában kulcskérdéssé vált a csoportlétszám, mert a bezárások logikus következménye az, hogy kevesebb intézményben kell elhelyezni ugyanannyi vagy rövid időn belül több gyereket. Gyepes szerint a polgármester kommunikációja félrevezető, amikor azt sugallja, hogy átment a 20 fős korlát:

- magyarázta.

A képviselő úgy látja, az „átlag” logika a gyakorlatban kétsebességes rendszert eredményezhet, ahol a fizetős, eleve kisebb létszámú csoportok mellett az önkormányzati, nem fizetős csoportok könnyen túlzsúfolttá válnak, és ez végül a szülőket is döntési kényszerbe tolhatja: 

Óbuda:  nem racionalizálás miatt akarják bezárni az óvodákat

A bezárások hátterében a helyiek körében már a kezdetektől felmerült, hogy nem pusztán szakmai racionalizálásról van szó, hanem olyan érdekekről is, amelyek a magánóvodai irányba terelhetik a rendszert, illetve az önkormányzati ingatlanvagyon sorsáról. Ezt a gyanút erősíti Gyepes egyik legsúlyosabb állítása is, amely az Ürömi úti óvoda ügyéhez kapcsolódik: 

Szerinte amikor ez kiderült, már nem lehetett fenntartani azt a narratívát, hogy kizárólag szakmai okokból zárnának be egy intézményt, amelyet „éveken keresztül tudatosan leépítettek, hogy eladhatóvá váljon a területe”, és ezért az óvoda megtartását „valódi sikernek” nevezi.

A városvezetés fő érve a költségcsökkentés, ám Gyepes szerint ez legfeljebb látszatspórolás, mert az állami finanszírozás az óvodai ellátásban jelentős: 

A következmény szerinte könnyen borítékolható:

Ennek az eredménye egyértelmű: kevesebb figyelem jut majd a gyerekekre, romlanak a nevelési körülmények. Hogy kinek kedvez ez a helyzet, arra a képviselő nem mond ki konkrét választ, de célzást tesz:

- tette hozzá. 

A tiltakozók szerint a döntés azért is nehezen védhető, mert miközben intézményeket zárnak be, a kerületben zajló lakásépítések miatt rövid időn belül éppen hogy növekvő igényre kellene készülni, nem pedig kapacitást leépíteni.