A Fidesz nyerné az EP-mandátumok háromnegyedét





Ha most vasárnap tartanák az EP-választásokat, a kormánypárt 56 százalékot szerezne, és számos ellenzéki törpepárt kiesése miatt ez akár a mandátumok háromnegyedét is jelenthetné számára. Az országos pártverseny állása lényegében változatlan 2022 ősze óta.



Megosztás
Szerző:
Létrehozva: 2023.01.09.
Módosítva: 2023.01.09.
kutatás

Közel ötszáz nappal a 2024-es európai parlamenti és önkormányzati választás előtt kulcskérdés, hogyan szerepelnének a magyar pártok a megmérettetésen. A tavaly áprilisi kiütéses verseny után láthatóan nem talált még magára az ellenzék, így a jelenlegi helyzetben aligha tudja megszorítani a kormányoldalt.

Egy feltételezett EP-választáson a megkérdezettek több mint fele jelezte, hogy részt venne. Az ő 56 százalékuk a Fidesz–KDNP közös listájára szavazna, amely a kormánypártok 2009-es csúcseredményének felelne meg. Második helyen, 14 százalékkal a DK végezne, amely enyhén kisebb, mint a 2019-es eredménye. A Momentum 6 százalékot érne el, amely a 2019-esnél 4 százalékponttal kevesebb. A Mi Hazánk 6 százalékot kapna, akár a Jobbik négy éve. Ez a DK számára 3, a Momentumnak és a Mi Hazánknak 1-1 mandátumot jelentene a kiosztható 21-ből.

Az összes többi párt az ötszázalékos küszöb alatt szerepelne, összesen a szavazni szándékozók 18 százaléka szavazna ilyen pártra, akik közül 14 százalékot a 2022-es baloldali közös listán szereplő politikai erők kapnának (a maradék 4 százalékot a Kétfarkú Kutyapárt).

A négy, küszöb feletti párt között szétosztható mandátumok miatt a Fidesz–KDNP akár 16 mandátumot is szerezhetne (hárommal többet, mint 2019-ben), amely az összes kiosztható mandátum több mint háromnegyede. Ha a küszöb alatti pártoktól sikerül átcsábítania szavazókat a DK-nak és a Momentumnak, az természetesen a mandátumarányokra is hatással volna. 2019-ben mindketten eredményesen jártak el a baloldali szavazatszerzésben: az LMP nem is szerzett mandátumot. Most ugyanakkor az MSZP, a Párbeszéd és az LMP sincs tárgyaló helyzetben, Jakab Péter és Márki-Zay Péter viszont szeretne alkupozícióba kerülni.

A következő ötszáz nap minden bizonnyal sok fordulatot tartogat még a baloldali pártok versenyében és megállapodásaiban. Ehhez képest 2023 elején az országos pártpreferencia-adatok kevesebb dinamikát mutatnak. A Nézőpont Intézet minden esetben a magyarok preferenciáit vizsgálja egy feltételezett „most vasárnapi” választáson, tehát az országgyűlési választási részvételüket biztosra ígérők (az összes válaszadó több mint héttizede) körében kutatja a pártpreferenciákat.

Ezek alapján a Fidesz stabilan vezet (48 százalék), és a Demokratikus Koalíció (7 százalék) is őrzi vezető helyét a baloldali összefogás egykori pártjai között. Mindkét párt az augusztusi szintjén áll, az októberi erősödésüket nem tudták megismételni. A Mi Hazánk (5 százalék) továbbra is a harmadik legerősebb párt, egyúttal a második legerősebb ellenzéki erő.

Fotó: Nézőpont Intézet 

A többi baloldali párt kevesebb mint fele akkora támogatottsággal rendelkezik, mint a Gyurcsány-párt. Nem véletlen, hogy a 3 százalékos Momentum mindeddig eredménytelen elnöke, Gelencsér Ferenc maga helyett Donáth Annát ajánlja az ellenzék vezetésére, miközben a szintén 3 százalékos Jobbik – a hírek szerint – képtelen volt decemberben kongresszust összehívni. A nemrég még a legnagyobb országos szervezeti háttérrel rendelkező MSZP (1 százalék) továbbra sem tudta visszafordítani zsugorodását, az LMP (1 százalék) pedig a tavalyi tisztújítás óta sem tudott kitörni a kiszolgáltatott törpepárti szerepből.

Érthetővé teszi Karácsony Gergely „pártok fölé” emelkedési kommunikációs kísérletét, hogy a főpolgármester egykori pártja, a Párbeszéd (0 százalék) támogatottsága továbbra sem kimutatható. A Jakab-féle Nép Pártján (1 százalék) ugyanakkor mérhető. A baloldal év eleji gyengélkedését támasztja alá, hogy a baloldali érzelmű szavazók több mint fele kilenc hónappal az országgyűlési választást követően sem képes pártot választani magának. Igaz, a tavaly áprilisi „közös lista” pártjai közösen legfeljebb 36 százalékot kapnának, azaz ugyanannyit, mint kilenc hónapja. Az is egyfajta ellenzéki válságjelenség, hogy a kormánykritikát gyakorló és ellenzékváltást szorgalmazó kétfarkúak 4 százalékon állnak – írja a Nézőpont Intézet.

 





 





Top hírek







Hírlevél-feliratkozás