„Napokig is szexelünk, de a családom nem nézi jó szemmel a pajzán hancúrozásainkat.”

Új kapcsolatban vagyok egy csodálatos férfival, aki viccesnek és vonzónak talál. Jóképű és okos, és nagyon szereti a sok pajkos szexet. Viccelődik azzal, hogy az elsődleges célja az, hogy sikítsak. Néha lefekszünk, és 48 órán át folyamatosan szeretkezünk, csak étel rendelésére és borivásra szakítva meg. Őszintén mondhatom, hogy vele több orgazmusom volt, mint az exemmel (a lányom apjával) töltött 25 év alatt.
A probléma az, hogy a lányom (33) féltékeny, mert jobb szexuális életem van, mint neki. Ő kisgyerekekkel van elfoglalva, és állandóan kimerült. Elég keserű és csúnya tud lenni, amikor én megint egy „piszkos hétvégére” megyek. Azt mondja, hogy „undorító” vagyok. Mi a baj vagy a mocskos abban, ha az ember későbbi életében is szórakozik? Az apja nagyon cserben hagyott, és úgy gondolom, hogy megérdemlem a kielégülést és a boldogságot. 

A lánya valószínűleg nagyon jól érezte magát fiatalabb korában, és ez az idő újra eljön majd, ha a gyerekei felnőnek. Bizonyára bosszantó lehet számára, hogy Ön ilyen csodálatos időtöltésben részesül, de el kellene kezdenie örülni az Ön boldogságának. A gyerekei az ő ajándékai és felelősségei. Segítsen neki, amikor csak tud, de ne érezze úgy, hogy el kell rejtenie a fényét vagy vissza kell fognia magát. Élvezzen minden új napot, és ne érezze magát bűnösnek azért, mert szeret és szeretik. Nincs semmi „undorító” a szexben az idősebb korban, és a lánya nem tesz jót magának azzal, hogy ezt sugallja.