Gyakran hallani, hogy egy-egy gazdi–kutya páros milyen elképesztő hasonlóságot mutat. De mit gondolnak erről a tudósok, valóban így lenne, vagy ez csak egy újabb városi legenda?
A kutya és a gazdi közötti hasonlóságot immár tudományos eredmények is alátámasztják. A Kaliforniai Egyetem egy pszichológusa volt az egyik első, aki tesztelte az elképzelést.
Három kutyaparkban külön-külön lefényképezte a kutyusokat és a gazdikat, majd megkérte a kutatásban résztvevőket, hogy próbálják meg összepárosítani a kutyákat a gazdájukkal. Bár semmiféle támpontot nem adott, azt tapasztalta, hogy a válaszadók egész jól ki tudták találni, hogy melyik blöki kihez tartozhat.
A magyarázat szerint a kutya és a gazdi hasonlósága nem abban rejlik, hogy az állat vagy az ember vonásai megváltoznak, azaz hogy a gazdié a kutyáéhoz vagy a kutyáé a gazdiéhoz idomul. Mindössze arról van szó, hogy az ember nagy valószínűséggel olyan kedvencet választ, aki saját magára emlékezteti. Sőt, az idő előrehaladtával ez a hasonlóság egyre csak nő, ahogy a kutyus átveszi gazdája jellemvonásainak egy részét.
A hosszú hajú nők például hajlamosabbak lógó fülű ebet választani. Az extrovertáltak aktív és barátságos kedvencet szeretnének. A túlsúlyos emberek pedig nagyobb eséllyel választanak egy tömzsi kutyát. A külső hasonlóság azt az érzetet kelti a gazdiban, hogy a kutya illik hozzá, jól ki fog vele jönni és így könnyebben beilleszkedik majd a mindennapi életébe.
Megfigyelések szerint az ebek és a gazdik személyisége is gyakorta mutat párhuzamokat, akár olyan jelentőseket is, mint amilyeneket pároknál vagy barátoknál tapasztalni. Nem csoda hát, hogy kutyáinkat a legjobb barátainknak tartjuk.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre