Korszakhatár ez a nap Budapest történelmében

Ma van 150 éve, hogy 1872. december 22-én törvénycikkben szentesítették az 54 ezer lakosú Buda és a 200 ezer lakosú Pest szabad királyi városok, valamint a 16 ezer lakosú Óbuda és a Margitsziget egyesítését – derül ki a Múlt-Kor történelmi portál cikkéből. Nem hozták meg könnyen ezt a döntés a városok vezetői, az egyesítési folyamat egy évig tartott, majd az 1873. november 17-i díszközgyűléssel ért véget. 

Ezután kezdte meg működését a Fővárosi Tanács.

A ma 150 éve megkezdett egyesülési folyamat lezáró dátumáról, november 17-ről ma is megemlékeznek Budapesten, amit a Főváros Közgyűlése 1991. március 21-i döntése értelmében a főváros ünnepnapjának neveztek ki. 

A döntés jelentőségével valószínűleg már akkor tisztában voltak a városatyák, ami be is váltotta a hozzá fűzött reményeket. A dinamikus fejlődés lehetővé tette, hogy Budapest világvárossá nője ki magát. Elősegítette az ipar és a kereskedelem gyors és nagyarányú növekedését, valamint a közintézmények fejlődését. A polgári lakosság 1890-re 492 ezerre emelkedett. 1870-ben Pest-Buda még 17. volt az európai nagyvárosok sorrendjében, 1900-ban Budapest már a 8. lett.

Fővárosunk persze ennél jóval régebbi és gazdagabb múltra tekint vissza, hiszen már az őskorban is volt emberi település a területén, majd a kelta alapítású, de latin néven elhíresült Aquincum, amely a római korban Alsó-Pannónia tartomány székhelye volt. Ma Budapest az ország szíve és a határokon átnyúló magyar nemzet fővárosa.