
Gyógyíthatatlan betegséggel küzd egy nő, pedig csak fáradt volt
A nő Törökországba utazott az életmentő műtét miatt.
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a MetropolSzerencsejáték, izgalmas versenyek és száguldó paripák jellemzik a lóversenyeket. Széchenyi szívügyeként hozta be Magyarországra a brit eredetű sportot, ami által a világ később megismerhette Kincsem vagy Imperiál nevét. Galériában mutatjuk a magyar lóversenyzés látványos pillanatait!
Közel két évszázados története van a magyar lóversenyeknek, amelynek alapjait gróf Széchenyi István és Wesselényi Miklós fektették le. A lóversenyekre gondolva az úri kikapcsolódás és a versenyfogadások jutnak eszünkbe, vagy az ikonikus Micsoda nő! és a My Fair Lady filmek, pedig a lóversenyek társadalmi és kulturális jelentősége ennél több. Képeken a magyar lóversenyek mérföldkövei és a legendák, akik színesítették a sportot!

A lóversenyeket gróf Széchenyi István és Wesselényi Miklós honosították, majd 1827. június 6-án megrendezték az első magyar lóversenyt, ami igazából egy nagyszabású, négynapos versenysorozat volt. A versenynek nem volt még szabályosan kialakított pályája, de a nagy eseményre 25 ezer néző látogatott ki, beleértve a magyar és osztrák felsőbb körök nagy részét. A győztesek közé sorolható a híres Babeca, Al Borak, Prodigious, valamint a Szultán nevű ló.
A „legnagyobb magyar”, Széchenyi István eredetileg huszártiszt volt, így rendkívül kötődött a lovakhoz. Akkoriban a lótenyésztés kiemelt fontosságú volt a hadsereg és a közlekedés szempontjából is a gazdasági célokon kívül. A gróf nagy sikereket ért el a lóversenyekkel, mind magán, mind országos szempontból. Az egész ország számára egy színes, kulturális programot teremtett, ami a gazdaságra is pozitív hatással volt és Széchenyi szenvedélye is kiteljesedhetett.
1827-ben megalapították a Pesti Lóversenyző Társaságot (vagy más néven a Pályafutási Társaságot, későbbi nevén Állattenyésztő Társaság), ami a magyar lótenyésztés fejlesztéséért felelt, valamint a lóversenyzési ügyeket is a társaság intézte. Ezt a feladatot később átvette a Gazdasági Egylet, későbbi nevén a Pesti, majd Magyar Lovaregylet.
A legnagyobb mérföldkövet 1926-ban érte el a lóversenyzés, amikor elkészült a Kincsem Park. Innentől ez jelentette az elit osztályok találkozóját és a szegényebb rétegek kulturális kikapcsolódását. Ugyan külön tribünökről nézhették az izgalmas futamokat, de ezek a versenyek közösségi élményt jelentettek mindenki számára. A Kincsem Park már 100 éve ad otthont a legnagyobb derbiknek és lovas eseményeknek, amelyek mindig nagy közönséget vonzanak.
Ismert tény, hogy lovas nemzet vagyunk, de kik tettek ehhez hozzá? A lóversenyzés történetében nagy legendákat emlegetnek, akik nemzetközileg is kiemelkedő teljesítményeket nyújtottak. Kincsem, akiről a lovas parkot elnevezték, világszinten eredményes volt a 19. században. Az angol telivér kanca 2 éves korától versenyzett, és a 11 év versenyzés alatt soha egyszer sem kapott ki. A magyar csoda legjobb barátja, egyben kabalája volt Csalogány, a fehér cica, aki nélkül nem volt hajlandó versenyezni. Imperiál, a pej színű telivér tehetsége is hamar megmutatkozott, amikor háromévesen már két derbit is megnyert, de pályafutása csak pár évig tartott. A csillagok közé soroljuk még Overdose-t, ami a kétezres években ért el nagy sikereket. Hároméves korára első helyen szerepelt az európai ranglistán, míg világszinten harmadik helyen állt.
Látványos képeken mutatjuk, milyen volt a lóversenyzés világa a 20. században!

A nő Törökországba utazott az életmentő műtét miatt.

Az érintett útszakaszt teljes szélességében lezárták.

A rendőrség a lakosság segítségét kérik.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélrePortfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.