Helyre, tétre, befutóra! 198 éves a pesti lóverseny – Galéria

A lóversenyzés hagyományait Széchenyi István honosította meg. Eleinte még a templom körül, a főtéren mérték össze a lovak gyorsaságát. Az elmúlt megközelítőleg 200 évben sok minden változott. De a lényeg ugyanaz. Melyik ló a leggyorsabb? Lóverseny Galéria



Megosztás
Szerző: Metropol
Létrehozva: 2025.06.06.
pesti galéria lóverseny

Amikor vidéken a mise után versenyzett két lovas, hogy eldöntsék kinek a paripája gyorsabb, az leginkább csak erkölcsi győzelmet jelentett a győztesnek. Esetleg drágábban tudta eladni a lovát a vásárban. Ez persze az évek során sokat változott. A lóverseny gyorsan társadalmi eseménnyé vált.

Lóverseny
1976. Kerepesi úti Ügetőpálya. Lóverseny Pesten Fotó: Fortepan

Lóverseny Magyarországon

A lóversenyzést Széchenyi angol mintára hozta be Magyarországra. 1827. június 6-án, 25 ezer néző előtt a Babieka nevű angol telivér - amelyet Széchenyi István nevelt - győzött az első lófuttatáson. 1878-ban kezdték építeni a budapesti lóversenypályát, a főtribünt Feszty Adolf építész tervezte. 

Magyarországon a lóversenyzésnek két ága van: a galopp és az ügető. Ezeket összefoglaló néven lósportnak nevezzük. A többi lovakkal kapcsolatos sportot (díjugratás, díjlovaglás stb.) lovassportnak hívjuk. 

Galériánkban az ügető és a klasszikus lóversenyek világából válogattunk képeket. A fortepan.hu- n az 1900-as évek eleitől találhatunk fényképeket. Szóval, nyeregbe! 

 









Top hírek





Hírlevél-feliratkozás