
Folyamatos rettegésben élnek: rejtélyes árnyalak kísért a pár otthonában
Egyelőre nem tudni, mi áll a jelenségek mögött.
A Molnár Ferenc regényéből készült, Oscar-díjra jelölt film generációk gyerekkorát határozta meg, a grundért vívott csata pedig örökre beírta magát a magyar kultúrtörténetbe. A Pál utcai fiúk filmadoptáció helyszíneire voltunk kíváncsiak, mi maradt meg ma azokból a helyszínekből, ahol Nemecsek, Boka és Áts Feri története életre kelt.
1907-ben jelent meg könyv formájában Molnár Ferenc legismertebb műve, a Pál utcai fiúk. A történet azonban már korábban, részletekben született meg: az akkor még nem igazán befutott író a legendás New York Kávéház karzatán írta a fejezeteket egy ifjúsági lap számára. A történet az 1899-es Budapestet idézi meg. Több fordítást és filmadaptációt megélt. Fábri Zoltán 1968-as, Oscar-díjra jelölt A Pál utcai fiúk című filmje a legismertebb. A főváros ekkor már modern nagyvárossá volt: a körúton villamos járt, a Vámház körúton azonban még döcögött a lóvasút. A film készítői ezt a különleges átmeneti korszakot próbálták visszaadni az 1968-as forgatás során, még akkor is, ha nem minden jelenetet ott vettek fel, ahol a regény szerint játszódott.

A végül amerikai–magyar koprodukcióban készült film különlegessége az volt, hogy angol gyerekszínészek játszották a főszerepeket. A produkció annak idején óriási sajtóérdeklődést váltott ki, az elkészült alkotást pedig 1969-ben mutatták be. Azóta is sokak szerint ez a regény legjobb és legikonikusabb feldolgozása.
A regény szerint a grund a Pál utca 2–6. és a Mária utca 46–48. közötti üres telken állt, egy fatelep mellett. A farakások között szűk utcák alakultak ki, amelyek egyszerre szolgáltak búvóhelyként és erődként a fiúk számára. A film készítői azonban nem itt forgattak. A legendás grundot a XIII. kerületben, a Visegrádi és Gogol utca sarkán építették fel.

Ma már modern házak és parkoló autók uralják a környéket, nehéz elképzelni, hogy egykor itt zajlott a magyar filmtörténet egyik legismertebb csatája.

A regény egyik legmegrázóbb helyszíne Nemecsek Ernő otthona volt. A történet szerint a beteg kisfiú családjával egy egészségtelen, földszintes házban lakott a Rákos utca 3. szám alatt, amelyet ma Hőgyes Endre utcának hívnak. A helyén ma unitárius templom áll.

A filmben azonban nem ezt az épületet használták. Nemecsek otthonát egy Erkel utcai ház „alakította”. Ez az épület mára eltűnt: lebontották, helyére modern ház került. A környék azonban még mindig felismerhető. A sarkon álló háttérépület például szinte ugyanolyan színű, mint a forgatás idején volt.

A történet Józsefvárosban és Ferencvárosban játszódik, és bár a regényben név szerint nem szerepel az iskola, sokan úgy tartják, hogy a Lónyay utcai Református Főgimnázium inspirálhatta azt. Nem véletlenül: ide járt maga Molnár Ferenc is.

A filmben azonban az iskola jeleneteit nem itt vették fel, hanem az Óbudai Egyetem VIII. kerületi, Tavasz utcai épületében.

A vörösingesek titokzatos búvóhelye, a Füvészkert a regény egyik legismertebb helyszíne. Sokan azt hiszik, hogy a film jeleneteit is a valódi budapesti Füvészkertben forgatták, ám ez nem így van. A filmesek a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert különleges világát választották helyszínül.

Az arborétum ma is szinte ugyanazt a mesebeli hangulatot árasztja, mint a filmben: óriási fák, romantikus hidak és sűrű növényzet között bújtak meg egykor Áts Feri vörösingesei.
A legendás „einstand” jelenetet valóban a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében forgatták.

Ez az egyik olyan helyszín, amely meglepően keveset változott az elmúlt közel hatvan évben.

Sőt: 2019 óta különleges tematikus játszótér idézi meg a regény világát. A gyerekek számára kialakított park központi eleme egy látványos steampunk gőzfűrészüzem, amely egyszerre mászóka, játszóvár és csúszda. És természetesen a golyózás sem maradhatott ki: a játszótéren egy golyóautomatából ma is lehet üveggolyót vásárolni, mintha csak Nemecsekék rohannának elő a bokrok közül.
A Pál utcai fiúk nem csupán film lett, hanem Budapest egyik legfontosabb városi legendája is. Bár több forgatási helyszín teljesen átalakult vagy eltűnt, a történet hangulata még mindig ott lebeg Józsefváros és Ferencváros utcái fölött. És ha valaki figyelmesen járja ezeket az utcákat, ráismerhet a helyszínekre.

Egyelőre nem tudni, mi áll a jelenségek mögött.

A modern technológia vezette forró nyomra a hatóságokat.

Elmondta, mi okoz nehézséget a szabadulása után.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélrePortfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.