Ez hihetetlen: minden hatodik halálesetért a szennyezés felel

A levegőben, a vízben, sőt még az ételeinkben is jelen van – és komoly hatással van az egészségünkre és a jövőnkre. A Föld napja alkalmából érdemes egy pillanatra megállni, és szembenézni a valósággal: a környezetszennyezés már nem távoli probléma, hanem a mindennapjaink része. Gondoltad volna, hogy minden hatodik halálesetért a szennyezés felel: a mérgező levegő, a szennyezett víz és a talaj évente 9 millió ember halálát okozza világszerte. 

Föld napja: többet tehetünk a környezetünkért, mint gondolnánk

Bekövetkezett halálozások száma mellett elenyészik a közúti balesetben, HIV-ben, maláriában, tuberkulózisban, drogtúladagolásban vagy alkoholizmus miatt elhunytak száma. De nem kell messzire mennünk, akár a saját háztartásunkban is elég körülnézni. A tányérainkon is ott a műanyag: a mikroműanyagok már bekerültek a táplálékláncba, így a talajból és a vízből az emberi szervezetbe is eljutnak. Ezeket az apró szemcséket nemcsak belélegezzük, hanem az élelmiszerekkel és az ivóvízzel is a szervezetünkbe kerülnek, ami hosszú távon gyulladásokat vagy akár rákos megbetegedéseket is okozhat. Sőt, míg régen ez elképzelhetetlen volt, mára már a hazánkban is nyugodtan tudunk termeszteni banánt vagy déli gyümölcsöket. Erre a globális felmelegedés és a környezetváltozás miatt van lehetőség. A szennyeződés szintjét mutatja az is, hogy már nem csak a bolygónkat jellemzi a drámai helyzet, hanem a környező világűr is tele van hulladékkal. Jelenleg körülbelül 8-12 ezer tonna űrszemét kering a Föld körül. 

Képzeld mi lenne, ha eltűnnénk? Egyszerűen és elképesztő gyorsasággal, néhány évtized alatt a természet visszahódítaná a városokat. Így érdemes tennünk a környezetünkért: például érdemes kerülni a fast fashion termékek vásárlását! Hiszen a divatipar az egyik leginkább vízigényes ágazat. Egyetlen pamutpóló gyártásához nagyjából 2700 liter víz szükséges, ami egy átlagember számára több mint két évnyi ivóvíznek felel meg. A termékek többsége szintetikus anyagból, például poliészterből készül, ami nem bomlik le, és mosás közben mikróműanyagokat bocsát ki, amelyek jelentős része tisztítás nélkül kerül a természetes folyókba. Ez alól nem kivétel sem a Duna, sem pedig a Tisza.  A Duna évente csaknem 1500 tonna mikroműanyagot szállít. A Tisza néha még ennél is szennyezettebb a külföldről érkező hulladék miatt. Sokkoló, hogy a fast fashion ruhákat átlagosan csak 7-10 alkalommal hordják, mielőtt kidobnák. Másodpercenként egy teherautó: világszerte minden másodpercben egy teherautónyi textilhulladék kerül a szeméttelepekre vagy égetőkbe. Arról nem beszélve, hogy az alacsony árakat gyakran a fejlődő országokban dolgozók rendkívül alacsony bérével és veszélyes munkakörülményeivel érik el.  Tehát, ha tudatosabban szeretnél élni, válaszd inkább a használt ruha boltokat, vagy válaszd a ruhacserés eseményeket, ahol a megunt darabok gazdát cserélnek. Ráadásul ezek remek közösségi események és ingyenesek is. 

Pár tippet adunk, mivel tudod te is csökkenteni a szennyezést:

• Mielőtt megveszel valamit, kérdezd meg magadtól: „Valóban szükségem van rá?”  
• Támogasd a helyi termelőket!
• Vigyél magaddal saját kulacsot, bevásárlószatyrot és kávésbögrét.
• Ha van lehetőséged komposztálni, drasztikusan csökkented a kukád tartalmát.  A háztartási szemét akár 30%-a lebomló szerves hulladék.
• Szelektív gyűjtés, de figyelj az apróságokra is: zsíros pizzás doboz például nem mehet a papírgyűjtőbe!
• Válaszd a kerékpárt, a tömegközlekedést vagy a gyaloglást az autó helyett, ahol csak lehet. 
• Az állattenyésztés az egyik legnagyobb környezetszennyező ágazat. Már heti 1-2 húsmentes nap jelentősen csökkenti az ökológiai lábnyomodat. 
• Alacsonyabb hőfok: Csökkentsd a fűtést 1-2 fokkal, és mosd a ruháidat 30 fokon – ezzel rengeteg energiát spórolsz. 
• A felesleges e-mailek és felhőben tárolt adatok tárolása óriási szerverparkokat igényel, amelyek rengeteg áramot fogyasztanak. Egy nagytakarítás a postafiókodban is segít a Földnek. 
•  Támogasd azokat a cégeket, amelyek átláthatóan és etikusan működnek.