Március a vastagbélszűrés hónapja - erre hívják fel a figyelmet

Hogyan működik a vastagbélszűrés, hogyan, kinél kérhető, milyen vizsgálatokból áll, hány éves kor felett érdemes rajta részt venni? Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat ezzel kapcsolatban!

A vastagbélrák az egyik leggyakoribb daganattípus

A vastagbélrák Magyarországon a leggyakoribb daganattípusok közé tartozik, ami mind a férfiakat, mind a nőket érinti. Évente több mint 10.000 új megbetegedést regisztrálnak hazánkban, és a tragikus statisztikák szerint az esetek közel fele végzetes kimenetelű. Március, a vastagbéldaganat elleni küzdelem hónapja kiemelt alkalmat ad arra, hogy tudatosítsák a szakemberek: ez a betegség rendszeres szűréssel az egyik legjobban megelőzhető és gyógyítható daganatos elváltozás - írja az NNGYK.

Hogyan alakul ki a betegség?

A vastagbélrák (a vastagbél nyálkahártyájából kiinduló rosszindulatú daganat) jellemzően nem egyik napról a másikra jelenik meg. Kialakulása egy lassú, akár évekig vagy évtizedekig tartó folyamat. A daganat legtöbbször úgynevezett polipokból – a bélfalon megjelenő apró növedékekből – fejlődik ki. Bár a polipok kezdetben jóindulatúak, bizonyos típusaik hajlamosak a daganatos elfajulásra, ezért ezeket „rákmegelőző állapotnak” tekintik a szakemberek. A kialakulás pontos oka nem mindig meghatározható, de számos kockázati tényező azonosítható:

• az 50 év feletti korcsoport a legveszélyeztetettebb,
• a mozgásszegény életvitel, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, valamint a rostszegény, kalóriadús étrend (sok vörös és füstölt hús) jelentősen növeli a rizikót,
• ha a családban (elsőfokú rokonnál) már előfordult a betegség, a kockázat többszörösére nő,
• a krónikus gyulladásos bélbetegségek (pl. Crohn-betegség) vagy korábbi nőgyógyászati daganatok szintén hajlamosító tényezők.

Miért fontos részt venni a vastagbélszűrésen?

A betegség alattomossága abban rejlik, hogy korai stádiumban szinte teljesen tünetmentes. Mire olyan panaszok jelentkeznek, mint a székelési szokások megváltozása, a hasi diszkomfort vagy a látható vér a székletben, a daganat gyakran már előrehaladott állapotban van. A szűrés jelentősége épp ezért kettős: a vizsgálat során felfedezett polipok eltávolításával megakadályozható, hogy azokból daganat alakuljon ki, a kezdeti fázisban diagnosztizált daganat pedig az esetek döntő többségében kiválóan kezelhető és gyógyítható.

Kiknek és hány éves korban ajánlott részt vennie a szűrésen?

A hazai népegészségügyi irányelvek alapján a rendszeres szűrés 50 és 70 év között kiemelten fontos. Ebben az életkorban – panaszmentesség esetén is – javasolt a kétévenkénti ismétlés. Mivel a férfiak érintettsége magasabb, számukra a részvétel különösen kritikus, de a nők számára is ugyanúgy elengedhetetlen.

Hogyan lehet részt venni a szűrésen?

A szűrést a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) szervezi, a folyamat pedig kétlépcsős: az első lépcső egy otthon elvégezhető, fájdalommentes teszt (székletvér-vizsgálat), a második lépcső a vastagbéltükrözés. Így néz ki szűrés folyamata:

• az érintett korosztály (50-70 év) személyre szóló meghívót kap postán,
• a mintavételi eszközt a háziorvostól lehet átvenni a meghívó felmutatásával (az egységcsomag e-mailben is igényelhető név, TAJ-szám és a meghívó sorszámának megadásával),
• a két egymást követő napon vett mintát postai úton kell beküldeni a kijelölt laboratóriumba,
• a vastagbéltükrözésre csak akkor kerül sor, ha a székletvér-vizsgálat eredménye nem negatív. A vizsgálat bódításban vagy altatásban is kérhető, így a kellemetlenségek minimalizálhatók.

Aki szeretné elkerülni a vastagbéltükrözést, végeztethet ColonAiQ vizsgálatot is, ami egy modern, vérvételen alapuló szűrővizsgálat. Ez nagy valószínűséggel (92%) kimutatja a vastagbélrákra utaló DNS-eltéréseket. Amennyiben ez a vizsgálat pozitív eredmény mutat, úgy azonban mindenképp szükség van a kolonoszkópiára.