Február az extrém időjárás hónapja, de figyelem, a közelgő frontok életveszélyes panaszokat okozhatnak

Őrület! 2016. február 22-én egy ötvenéves nappali melegrekord dőlt meg: 19,1 fokot mértek Budapesten. Előtte egy 1966-os adat tartotta a rekordot, amikor 19 fokos nappali hőmérsékletet mértek a fővárosban. Minden idők legmelegebb februári napja ugyanakkor 2019. február 28-a volt, amikor Sárváron az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) mérései alapján 23,5 Celsius-fok volt napközben. De vajon hogy hat ez a szélsőséges időjárás a frontérzékenyekre?

Úgy tűnik, február az extrém időjárások hónapja, ugyanis pár nappal ezelőtt, február 16-án a Bükkben közel mínusz 30 fokot mértek. A Bükk-fennsíkon található Mohos-töbörben az állomás telepítése óta nem volt ilyen hideg, így ez a mínusz 28,7 fok újabb rekorder lett. A Mohos-töbör egyébként egy különös mikroklímával rendelkező hely, ahol a többi fagyzughoz képest is általában 10-15 fokkal alacsonyabb a hőmérsékletet.

Mi az a töbör, ahol mínusz 52 fokot is mértek már?

Na, de mi az a töbör? A Töbör, más néven dolina egy olyan magányos függő víznyelő, ami a Bükk sajátos képződményei közé sorolható. Jellemzően a bércek oldalában, a tetők közelében található mélyedés. A terület speciális mikroklímájának köszönhetően a hideg levegő megreked a mélyedésben, ez eredményezi az extrém hideget, ami olykor akár nyáron is megfigyelhető. Tavaly júniusban (!) például közel mínusz 8 fokot mértek a Mohos-töbörben.

Közép-Európában eddig a legnagyobb hideget egy 150 méter mély töbörben, az ausztriai Keleti-Alpokban mérték. Ez mínusz 52,6 fok volt, ami a mai napig Közép-Európa abszolút minimuma.

Nem csak erős, hanem életveszélyes panaszok várhatnak a frontérzékenyekre

A februári extrém időjárás nem kíméli azokat, akik érzékenyek a frontokra. Dr. Pintér Ferenc előrevetítette, hogy mi vár a frontérzékenyekre február végén.

A meteogyógyász szerint a február végi változékony időjárás a szélsőséges melegfrontjaival és hidegfrontjaival komoly következményekkel is együtt járhat. Érintheti például az arra hajlamosok keringését. Érdekes, hogy ilyenkor sokkal magasabb a sztrók, a szívinfarktus vagy épp a trombózis veszélye, de okozhat vérnyomás-ingadozást, nehézlégzést, illetve lehetnek majd, akik szédüléses panaszokat és pánikreakciós tüneteket tapasztalnak. Sokan nem tudják, de a szorongásos pánikreakciók gyakori következményei az időjárás-érzékenységnek.

Dr. Pintér Ferenc a Meteo Klinika YouTube-csatornáján arra is figyelmeztet, hogy azonnal hívja a 112-t, ha valaki sztrók jellegű tüneteket tapasztal. Ilyen esetekben ugyanis kulcsfontosságú az idő, minél hamarabb kerül az illető kórházba, annál kisebb az esély, hogy hátramarad valamilyen szövődmény.

Sajnos a migrénesek is erősödő tünetekre készülhetnek, nekik sem kedvez a február végi változékony és szélsőséges időjárás.