Karácsony Gergely az állandó jajgatás helyett tegye rendbe Budapest gazdálkodását!

Súlyos pénzügyi következményei lehetnek Budapest számára annak a döntésnek, amelyet az Alkotmánybíróság 2026. január 20-án hozott meg a szolidaritási hozzájárulás ügyében. A testület ugyanis visszautasította a Fővárosi Törvényszék indítványát, és kimondta: a hozzájárulásra vonatkozó törvényi szabályozás nem ütközik az Alaptörvénybe.

A szolidaritási hozzájárulásról már másodszor döntött a bíróság

A Fővárosi Törvényszék korábban azt kifogásolta, hogy Budapest nem tudja érdemben vitatni a szolidaritási hozzájárulás összegének megállapítását, mivel azt jogszabály rögzíti, és a Magyar Államkincstár gyakorlatilag hatósági eljárás nélkül hajtja be az összeget. Az Alkotmánybíróság azonban emlékeztetett: már a 18/2024. (XI. 11.) AB határozatban is megvizsgálta ezt a kérdést, és akkor is arra jutott, hogy a szabályozás nem sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot.

A mostani végzés így megerősítette a korábbi álláspontot: a szolidaritási hozzájárulás jogszerű, a bírósági kezdeményezés pedig nem volt megalapozott. A döntést ugyan egy különvélemény kísérte, de az érdemi következtetés nem változott.

Szentkirályi Alexandra, a fővárosi Fidesz frakció is reagált a döntésre. Elmondta: az Alkotmánybíróság már másodszor mondta ki, hogy a szolidaritási hozzájárulás nem alaptörvény-ellenes, és innentől kezdve Karácsony Gergely főpolgármesternek nem panaszkodnia kellene, hanem rendbe tenni a város gazdálkodását.

-fogalmazott.

A jogi döntés azonban nemcsak politikai vita, hanem nagyon is konkrét pénzügyi következményekkel járhat. A fővárosi önkormányzat által elfogadott 2026-os költségvetés ugyanis olyan tételekre épült, amelyek most könnyen fiktív bevételnek bizonyulhatnak.

A tervek szerint Budapest 2026-os bevétele 532 milliárd forint lenne, azonban ebben szerepel egy 63,9 milliárd forintos összeg is, amelyet a városvezetés olyan állami támogatásként tüntetett fel, amelynek célja a nettó befizetővé válás elkerülése. Ugyanez az összeg a kiadási oldalon szolidaritási hozzájárulásként jelenik meg.

Magyarán: a költségvetés gyakorlatilag arra épült, hogy ezt az összeget vagy nem kell befizetni, vagy ha mégis levonják, akkor az állam valamilyen formában visszapótolja.

Ennél is tovább ment a városvezetés: Karácsony Gergelyék arra is számítottak, hogy a 2023-as és 2024-es években befizetett szolidaritási hozzájárulás miatt kártérítés jár majd a fővárosnak. Ezt is  olyan biztosra vették, hogy 30 milliárd forintot már előre bevételként be is írtak a költségvetésbe.

Az Alkotmánybíróság mostani döntése után azonban ez az egész pénzügyi konstrukció megbillenhet. Ha ugyanis a szolidaritási hozzájárulás jogszerű, akkor nem jár vissza a korábban befizetett összeg, és nincs jogalap a kártérítésre sem. Ez azt jelenti, hogy Budapest úgy vágott neki 2026-nak, hogy a költségvetésben akár 100 milliárd forintos hiány keletkezett már az indulásnál.

Mindez különösen súlyos annak fényében, hogy a 2025-ös év pénzügyi lezárása még meg sem történt, így a pontos pénzügyi helyzet sem ismert teljes egészében.