Nem a szolidaritási hozzájárulás miatt van csődben Budapest – több pénzből gazdálkodhat Karácsony, mint Tarlós

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Metropol

Karácsony Gergely főpolgármester a kormányt vádolja a főváros kivéreztetésével, miközben számok mutatják: Budapest több forrásból gazdálkodhat, mint Tarlós István idején. A csőd oka Wintermantel Zsolt, a BP Műhely vezető szakértője szerint inkább a rossz döntésekben keresendők.

Szerző: Metropol

Létrehozva: 2025.09.16.

Módosítva: 2025.09.16.

Wintermantel Zsolt Karácsony Gergely csőd számok főpolgármester pénz

A csődhelyzet Budapesten önmagában is durva és pédátlan, de a számok ismeretében még inkább. Ennyi pénzből bukni már művészet. A csődpolgármester a kormányt hibáztatja mindenért, de a számok nem hazudnak: Budapest bevételei rekordmagasak, a kiadások elszálltak, az eredmény pedig egy sodródó, leállásokkal küzdő város.

A város szó szerint hitelből működik. Most, hogy inkasszózták a szolidaritási hozzájárulás legújabb részletét, a főváros tartozása megközelíti a 70 milliárd forintot. Budapestet 2019-ben Karácsony több mint 200 milliárd tartalékkal vette át.

Wintermantel Zsolt, a BP Műhely szakértője emlékeztetett: Tarlós István utolsó „tiszta” évében, 2019 előtt, a főváros 149 milliárd forint iparűzési adót szedett be. Ebből mindössze 5 milliárd forintot kellett szolidaritási hozzájárulásként befizetnie, így 144 milliárd forint maradt a város működtetésére.

Ehhez képest a 2024-es lezárt évben már 303 milliárd forint adóbevételt könyvelhetett el a főváros. Ebből ugyan 75 milliárdot kellett szolidaritási hozzájárulásként befizetni, de így is 228 milliárd forint maradt Karácsony Gergely kezében.

Vagyis: míg Tarlós idején 144 milliárd forint állt rendelkezésre, addig most 228 milliárd – ez még a kumulált infláció figyelembevételével is jelentős többlet.

Mi a szolidaritási hozzájárulás lényege?

A hozzájárulást a tehetősebb önkormányzatok fizetik, hogy a gazdaságilag gyengébb települések is elláthassák közfeladataikat. Budapestnek tehát azért kell nagyobb összeget befizetnie, mert kiemelkedő gazdasági potenciállal bír, és több száz milliárd forintos iparűzési adóbevétele van.

A Tényellenőr korábban összeszedte azokat a konkrét eseteket, amikor a főváros csődről beszélt, és erre hivatkozva megszorításokat vezetett be vagy elhalasztott beruházásokat.

2019 és 2024 között mindössze 6 méter új villamossín épült Budapesten. Az is csak egy korábban megkezdett projekt befejezése volt. A nagyívű ígéretek helyett szinte csak visszalépések történtek:

Lánchíd: csak a hídtest újult meg, a környezet fejlesztése elmaradt.
BKK: 2023-ban 30%-os jegyáremelés, 2025-re újabb drágítás jön, 700 forintos buszjeggyel.
Budapest Brand: a város turisztikai cége gyakorlatilag megszűnt a pénzelvonások miatt.
Diákétkeztetés, szociális kiadások, BKV-költségek: mind visszavágva.

De hova lett a pénz? Erre egyelőre nincs válasz. A főváros ugyanis nem ad ki olyan költségvetési adatokat, amit elemezhetni lehetne, csak egy összefoglaló nyilvános a költségvetési adatokból. Amit viszont biztosan tudunk, hogy a személyi és dologi kiadások extrém módon megnőttek, tanácsadók fizetése több millió forintos szinten mozog, és közben még egy ingatlanvásárlás is belefért: 50,9 milliárd forintért vették meg Rákosrendezőt.