Csődhelyzet Budapesten: ennyi pénzből bukni már művészet

Csőd – de csak köznyelvileg egyelőre. Bár a szó jogi értelmében még nem jelentett csődöt a főváros, a városvezetés retorikájában már régóta ezt a szót használja. A „túlélés költségvetésétől” kezdve a „béka segge alatti” gazdasági helyzetig minden kifejezés elhangzott már, mindeközben több tíz milliárdot költöttek tanácsadókra, kommunikációra és politikai küzdelmekre.

A főváros perben áll az állammal, nem fizeti ki a teljes szolidaritási hozzájárulást, és közben minden pénzügyi nehézséget a kormány számlájára ír. De a számok nem hazudnak: Budapest bevételei rekordmagasak, a kiadások elszálltak, az eredmény pedig egy sodródó, leállásokkal küzdő város.

Budapest pénzügyi állapota nemcsak súlyos, hanem példátlan. A város, amelyet 2019-ben Karácsony Gergely vett át 200 milliárd forintos tartalékkal, mára folyószámlahitelből él. A legfrissebb tervek szerint szeptemberre 60 milliárd forintos mínuszt halmoz fel, amit legfeljebb ősszel tud valamelyest ledolgozni az iparűzési adóból. A főváros szó szerint hitelből működik.

2025-ben a  magyar főváros 51 milliárdos hiánnyal fogadta el a költségvetését, méghozzá  tudatosan. Bár pontosan tudták azt, hogy  mennyit kellene fizetnie a szolidaritási hozzájárulásként (89,1 milliárd forintot), mégis önkényesen csak 30 milliárddal számoltak. Ezt egész egyszerűen csak azért csinálták, hogy  el tudják játszani „a kormány kivérezteti a várost” narratívát.

6 méter sín 6 év alatt: ez aztán a fejlődés

A Tényellenőr  korábban összeszedte azokat a konkrét eseteket, amikor a főváros csődről beszélt és erre hivatkozva megszorításokat vezetett be vagy elhalasztott beruházásokat. 

2019 és 2024 között mindössze 6 méter új villamossín épült Budapesten. Az is csak egy korábban megkezdett projekt befejezése volt. A nagyívű ígéretek helyett szinte csak visszalépések történtek:

• Lánchíd: csak a hídtest újult meg, a környezet fejlesztése elmaradt.
• BKK: 2023-ban 30%-os jegyáremelés, 2025-re újabb drágítás jön, 700 forintos buszjeggyel.
• Budapest Brand: a város turisztikai cége gyakorlatilag megszűnt a pénzelvonások miatt
• Diákétkeztetés, szociális kiadások, BKV-költségek: mind visszavágva

De hova lett a pénz? Erre egyelőre nincs válasz. A főváros ugyanis nem ad ki olyan költségvetési adatokat, amit elemezhetni lehetne, csak egy összefoglaló nyilvános a költségvetési adatokból. Amit viszont biztosan tudunk, hogy a személyi és dologi kiadások extrém módon megnőttek, tanácsadók fizetése több millió forintos szinten mozog,  és közben még egy ingatlanvásárlás is belefért: 50,9 milliárd forintért vették meg Rákosrendezőt.

Csőd fenyegeti Budapestet

A főváros perben áll az állammal, nem fizeti ki a teljes szolidaritási hozzájárulást, és közben minden pénzügyi nehézséget a kormány számlájára ír. De a számok nem hazudnak: Budapest bevételei rekord magasak, a kiadások elszálltak, az eredmény pedig egy sodródó, leállásokkal küzdő város.

A gond csak az, hogy a számok nem stimmelnek. Az iparűzési adóból származó bevétel a 2019-es 164 milliárdról 2025-re 303 milliárdra nőtt. Ez önmagában 139 milliárdos többlet – de közben alig történt fejlesztés, sőt, visszalépések és leállások jellemezték a város működését.