Rengeteg embert érint: ezek a nyugdíjak folyósítását érintő változások

Idén is változnak a nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások, illetve a kifizetésükre vonatkozó szabályok, amelyekkel érdemes tisztában lennünk – különösen azért, mert februárban egyszerre többhavi ellátás kifizetésére kerül sor. Erről kérdezte a Bors Szatmáry Tünde Katalint, az ugyintezesazonnal.hu nyugdíjszakértőjét.

2026 nyugdíjkifizetési szabályok

Januári nyugdíjemelés

Az idei évben januártól 3,6%-kal emelkednek a nyugdíjszerű ellátások. A hivatalos tájékoztatás szerint a banki jóváírásra január 12-én, hétfőn, valamint február 12-én, csütörtökön várható.

A februári nyugdíjjal együtt érkezik a tizenharmadik havi nyugdíj teljes összege, valamint a tizennegyedik havi nyugdíj első része is. A tizennegyedik havi nyugdíj összege idén a februári ellátás 25%-át teszi ki, vagyis nagyjából egyheti összegnek felel meg.

14. havi nyugdíj

A szabályozás szerint a tizennegyedik havi nyugdíj lépcsőzetesen kerül kifizetésre, vagyis nem egyszerre utalják ki a teljes összeget, hanem a kormányzati tájékoztatás alapján 2030-ig éri el ezt a szintet.

Tizenharmadik és tizennegyedik havi nyugdíjra az jogosult, aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napján, és a tárgyév február hónapjában is nyugellátásban részesül. Fontos, hogy a pluszösszegeket a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból, külön határozat nélkül utalja a bankszámlára, illetve fizeti ki postai úton a jogosultak részére.

Keresetkorlát korhatár előtt

Akik korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülnek, és mellette dolgoznak, továbbra is figyelniük kell az éves kereseti korlátra. A korlát minden olyan keresetre vonatkozik, amiből társadalombiztosítási járulék kerül levonásra.

Az éves kereseti korlát összege a 2026-os évben a minimálbér tizennyolcszorosa. Ha számszerűsíteni akarjuk, akkor mivel a minimálbér idén január 1-jétől bruttó 322 800 forint, így a keretösszeg bruttó 5 810 400 forint 
(322 800 × 18 hónap).

Mielőtt az éves keretösszeget túllépjük, a folyósítást érintő változást haladéktalanul, de legkésőbb tizenöt napon belül írásban be kell jelentenünk a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság felé. Valamint, ha a túllépés decemberben történik, a szabály szerint a december havi ellátást vissza kell fizetni.

Öregségi nyugdíjkorhatár, rokkantsági nyugdíj

Vannak olyan helyzetek, amikre más szabályok vonatkoznak a nyugellátással kapcsán. Abban az esetben, ha az érintett a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesül, és időközben betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt, az ellátása a törvény erejénél fogva öregségi nyugdíjként kerül tovább folyósításra. Amennyiben legalább 365 nap plusz szolgálati időt szerzett, kérheti az öregségi nyugdíj megállapítását, és a két ellátás közül a kedvezőbb kerül az érintett részére kifizetésre.

Rokkantságnál választható igénylés

Rokkantsági nyugdíjnál és rehabilitációs ellátásnál az öregségi nyugdíj legkorábban a korhatár betöltésétől, vagyis a 65. életévtől állapítható meg. Az igényt akkor is benyújthatjuk, ha a jelenleg folyósított egészségkárosodáson alapuló ellátások megállapítását követően nem történt munkavégzés, és ebből eredendően nyugdíjjárulék-fizetés.

Azoknak az orvosoknak, illetve egészségügyi dolgozóknak, akik nyugdíj mellett dolgoztak és a foglalkoztató egészségügyi intézmény folyósította a nyugdíjat „jövedelemkiegészítés jogcímén”, idén januártól megszűnik ez a korlátozás, mivel a nyugdíjfolyósítást a Magyar Államkincstár veszi át.

Nyugdíj mellett végzett munkát a munkabért fő szabály szerint csak a 15%-os személyi jövedelemadó terheli, járulékot nem kell levonni belőle. Három vagy több gyermeket nevelő nyugdíjas anyák esetén október 1-jétől a törvényben meghatározott munkával szerzett jövedelmeknél szja-mentesség is járhat.

Kifizetések halálesetet követően

A nyugellátás a jogosult halála napját magában foglaló hónap utolsó napjáig jár, és a fel nem vett összeg kifizethető az arra jogosult örökösök részére. A februárban érkező tizenharmadik és tizennegyedik havi ellátások kizárólag abban az esetben kerülnek kifizetésre hagyaték jogcímén, ha az elhunyt február hónapban nyugdíjban részesült.

Mi a helyzet különélés esetén?

Az özvegyi nyugdíjnál 2026. július 1-jétől változik majd a külön élő házastárs megítélése: a szabályozás a különélőt az együtt élővel egyenlőbb elbírálás felé mozdítja. Ez akkor is fontos lehet, ha a felek hosszabb ideje nem egy lakcímen élnek. 

Szükséges élettársi kritériumok az özvegyi nyugdíjhoz

Élettársként özvegyi nyugdíjra akkor lehet az igénylő jogosult, ha a jogszabályban rögzített együttélési feltételek teljesülnek. Az együttélést minden esetben hitelt érdemlően kell bizonyítani. 

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj összege a jogszerzőt az elhalálozás időpontjában megillető ellátás 60%-a, ami kizárólag egy évig kerül folyósításra. Az ideiglenes időszak lejárta után – ha a jogosultsági feltételek fennállnak – az özvegyi nyugdíj mértéke az elhunytat megillető ellátás 30%-a, de csak abban az esetben, ha az igénylő saját jogú öregségi nyugdíjjal rendelkezik.