Brutális földrengések – óriási tévhitet cáfolnak a szakértők

Ahogy a földrengések, úgy a cunamik is elképesztő pusztításra képesek, s bár ismert a mondás, miszerint a baj nem jár egyedül, mégis tévedés összekapcsolni a két jelenséget. Egész egyszerűen tévhit, hogy minden földrengést cunami követ – mutat rá a Köpönyeg.hu meteorológiai portál. Hangsúlyozzák: a legtöbb földrengés után semmilyen cunami nem alakul ki, még akkor sem, ha a rengés a Richter-skála szerint kifejezettem magas fokozatú volt!

Földrengés után cunami: nem elég az oldalirányú elmozdulás

A cunami kialakulásának egyik, de nem kizárólagos feltétele, hogy a tenger alatt következzen be a földrengés, ráadásul nem elég az oldalirányú elmozdulás, függőlegesen is meg kel mozdulnia a kőzetlemezeknek. Ez a hirtelen mozgás ugyanis az, ami feltolja vagy lehúzza az irgalmatlan víztömeget, melynek hatására elindulnak a gyorsan terjedő hullámok.

S ahogy fizikából tanultuk: az erő is befolyásoló tényező! A szakértők szerint többnyire hetes erősség feletti rengések tudnak jelentősebb cunamit létrehozni, ugyanakkor a vízmélység, a tengerfenék alakja és a part domborzata is hozzájárulhat ahhoz, hogy a hullámok erőre kapnak vagy erejüket vesztve eltűnnek.

Nem mindig az első hullám a legnagyobb

Ha már cunami és tévhit. Tévedés azt hinni, hogy a cunami egyetlen, gigantikus nagyságú hullám! Valójában egy komoly hullámsor, mely akár órákon át ostromolhatja a partot. Ráadásul nem feltétlenül a cunami első hulláma a legnagyobb, így kifejezetten életveszélyes lehet túl korán visszamerészkedni a partra.

Bár a technika fejlődésével a modern riasztórendszerek segíthetnek időben jelezni a veszélyt az adott területen élők számára, a cunamijelző rendszerek sem tévedhetetlenek. Ezért sulykolják a szakemberek, hogy földrengést követően a part menti térségekben mindig ajánlott az elővigyázatosság, még akkor is, ha nem érkezik azonnali riasztás.