Őrjítő napszél okoz fájdalmat - ezért reagálunk rá érzékenyen

A képzeletbeli olvasottsági toplista tetején egy kvíz végzett. Régi, elfeledett szavakat kellett felismerni. A szókincs minden nyelvben folyamatosan változik. Jönnek új szavak, kikopnak régi kifejezések. A nyelvhasználat alakítja a szókincset. És természetesen bennünket körülvevő világ. A magyar történelem során bolgár, török, német szláv hatások érték a nyelvünket. A nyelvtörténészek sok szavunkról megállapították, hogy honnan ered. Pédául a búza szavunk török eredetű, a nasi szavunk pedig német lehet. A sezlon szó a francia chaise long (hosszú szék) magyar változata. A „régi magyar szavak” kvíz épp ezért nemcsak játék: kicsit időutazás is, mert a régi szókincs a múlt szokásairól és gondolkodásáról is mesél.  Itt tudod újra kiölteni.

A lista második helyén, egy júliusi napszélről beszámoló cikk szerepel. Ezekkel a szavakkal vezettük fel az írást: Néha az embernek fogalma sincs, mitől ingadozik hirtelen a vérnyomása, miért olyan nyomott a hangulata és érzi magát fáradtnak. Ha mostanában érzel így, lehet, hogy a napszél az oka. A NASA műholdja megfigyelte, hogy az júliusban 2025 eddigi legerősebb napkitörése zajlott le. A kitörés hatására a Nap felszínén egy 400 ezer kilométer hosszú izzó hasadék keletkezett. A napszél nem más, mint a Napból származó töltött részecskék, főként protonok és elektronok állandó áramlása, amely az űrön keresztül száguld minden irányba. Ezek az apró, láthatatlan részecskék hihetetlen sebességgel – akár másodpercenként 500 kilométerrel – haladhatnak.  Több megfigyelés szerint egyes emberek érzékenyen reagálnak a geomágneses viharra. Ennek a tünetei pedig lehetnek az alvászavartól kezdve fáradékonyság, fejfájás, étvágytalanság, emésztési panaszok vagy hangulati ingadozások. Bár a napszél nem pusztít el minket, azonban komoly kockázatot jelenthet, főként a modern, technológiával átszőtt világunkra nézve.

Egy másik történetben a NASA kutatói – a cikk szerint – Grönlandon egy gleccser alatt bukkantak egy hidegháborús katonai bázis nyomaira: a Camp Century 1959-ben épült, és a Jégféreg-projektet szolgálta volna, amely nukleáris rakéták jég alatti tárolására irányult. A dokumentumok feloldása után vált ismertté a „rejtett város” története: 21 összekapcsolt alagútról, nagy kiterjedésről és hordozható atomreaktorról írnak, a bázist pedig 1966-ban leselejtezték. Chad Greene és Alex Gardner akkor figyelt fel a maradványokra, amikor a jégréteg feltérképezésére alkalmas eszközt teszteltek.

A toplista negyedik helyén egy igazán abszurd történet végzett: a tápiósági strucc esete. Erről így írtunk: Tápiószentmártonnál, Göbölyjárásban egy vasúti átjárónál egy strucc rohant a sínek felé, és a lassan érkező vonat előtt átszáguldott. A jelenetet videóra vették, TikTokon terjedt, a kommentelők pedig természetesen rárepültek a poénra.

A toplista 5. helyére pedig a Piroska napi hiedelmekről szóló cikkünk került. Január 18-a Piroska napja, amely a magyar néphagyományban számos népszokással, hiedelemmel és időjóslással kapcsolódik össze. A naphoz két keresztény vértanú, a római Szent Piroska és a magyar Szent László lánya, Árpád-házi Szent Piroska is kötődik. Piroska napja fontos volt elődeinknek, a népi szokások szerint ugyanis időjárásjósló, de házasságjósló és gyógyító nap is január 18.  – szól a mondás, ami arra utal, hogy ha január 18-án fagy van, akkor bizony még több mint egy hónapig fagyos időre kell számítani.

 Ez bizony 2025-ben így is lesz – legalábbis ezt valószínűsítettük január elején – a HungaroMet adatai alapján. Hogy aztán ez az előrejelzés bejött-e, ennek eldöntését rád és az emlékezetedre bízzuk.