Nálunk ma ér véget, de van, ahol még csak most kezdődik a karácsony!

Ma van vízkereszt napja, ezzel hivatalosan is vége a karácsonyi időszaknak

A vízkereszt – más néven epifánia – a különböző vallásokban a karácsonyi ünnepkör végét jelenti. Van, ahol ez a nap a háromkirályok, avagy a napkeleti bölcsek érkezésének ünnepe. A hagyomány szerint Caspar, Melchior, Balthasar – azaz Gáspár, Menyhért, Boldizsár – ekkor lelt rá a kisdedre Betlehemben. A vízkereszt egy másik értelmezése szerint ekkor keresztelte meg Keresztelő Szent János a 30 éves Jézust a Jordán folyóban. Végül pedig a Biblia szerint ekkor volt a kánai menyegző is, amikor Jézus először tett csodát: borrá változtatta a vizet. Keleten Jézus megkeresztelkedését, nyugaton pedig a napkeleti bölcsek látogatását ünneplik víz- és tömjénszenteléssel, innen ered egyébként a vízkereszt elnevezés is – olvasható a Wikipédián.

Ezek a vízkereszthez kapcsolódó népszokások

Vízkereszthez több népszokás és hagyomány is kötődik, azonban ezek közül ma már csak az él, hogy ekkor szokás leszedni a karácsonyfát. Régebben sokan hazavitték és magukra locsolták január 6-án a szenteltvizet az állítólagos gyógyító ereje miatt. Népszerű volt ilyenkor a gyerekek körében napközben a háromkirályozás, este a csillagozás, vagyis a napkeleti bölcsek látogatásának bemutatása, házról házra járva. Sokan erre a napra tették a házszenteléseiket, aminek a végén az ajtóra az évszám és három betű, a G, az M és a B került fel (napkeleti bölcsek nevének kezdőbetűi). Ami pedig az időjárási jóslatokat illeti: régen úgy tartották, hogy ha vízkeresztkor hideg volt, havazott, akkor rövid télre lehetett számítani. Viszont ha sütött a nap, az a hosszú tél jele volt.

Ma van az ortodox karácsony kezdete is

A Juliánusz naptárat használó Görög keleti vagy Pravoszláv egyházak ma ünneplik Jézus Krisztus születését. Az ortodox keresztények számára a mai nap a karácsony ünnepe világszerte. A Juliánusz naptárt többek között az orosz, a szerb és a grúz ortodoxok használják, valamint a jeruzsálemi patriarchátus.

Ezen a napon tért vissza a Szent Korona Magyarországra

47 évvel ezelőtt, 1978. január hatodikán érkezett vissza az országba az Amerikai Egyesült Államokból a Szent Korona, ahová a II. világháború után vitték. Az átadás az Országházban történt. A korona egyébként úgy került Amerikába, hogy 1945 elején Szálasi Ferenc nyilas vezetőnek menekülnie kellett, a koronát pedig magával vitte külföldre, mivel az volt a véleménye, hogy „a Szent Korona és az államfő elválaszthatatlanok egymástól”. Szálasival végül a főembereivel együtt a 8. amerikai hadsereg fogságába került, az amerikaiak pedig megszerezték a koronázási ládát, majd a Szálasi szárnysegédjénél lévő kulcsot is.

Január hatodika a farsang első napja

A 1400-as évek óta január hatodikán kezdődik a farsangi időszak Magyarországon és egészen hamvazószerdáig tart. A farsangi ünnepkör legismertebb mozzanata a jelmezes-álarcos alakoskodás, vagyis, hogy ebben az időszakban beöltöznek az emberek különböző jelmezekbe. Már a XV. században is jegyeztek fel férfi-női ruhacserét, álarcviselését és az állatalakoskodások különböző formáit. A királyi udvartól a kis falvakig mindenütt farsangoltak hazánkban.

Itt tart ma véradást Budapesten a Vöröskereszt

• 07.00–19.00 óra között a Közép-magyarországi RVK Intézetben (1113. Budapest, Karolina út 19–21.)
• 12.00–17.30 óra között a Sugár Üzletközpont II. emeletén (1148 Budapest, Örs vezér tere 24.)
• 12.00–18.00 óra között a Campona Bevásárlóközpontban (1222 Budapest, Nagytétényi út 37–43.)
• 12.00–18.00 óra között pedig az Újpesti Ifjúsági Házban (1042 Budapest, István út 17–19.)

Eshet is a mai napon

A koponyeg.hu előrejelzése szerint hétfőn az ég erősen felhős vagy borult lesz, helyenként kisebb eső is előfordulhat. A déli, délnyugati szél élénk, néhol erős lehet. A hőmérséklet délutánra pedig 3 és 14 fok közé emelkedik.

Ma közlekedik utoljára a fényvillamos

Méghozzá a kettes villamos vonalán 16.03-tól 21.27-ig. A Fényvillamos normál díjszabással vehető igénybe.