A tudósok felfedték azt az egyetlen gyakorlatot, amivel megelőzhető a demencia

A demencia egyik legnagyobb ellenszere a társasági élet. Ha folyamatosan arra vagyunk utalva, hogy beszélgessünk, emberek közé járjunk, akkor az agyunkat dolgoztatjuk, ezáltal erősítve is azt. Ezek a tevékenységek képesek felvenni a harcot a demencia ellen. Azonban a társasági élet legfontosabb alapelve, hogy ne online gyakoroljuk.

A demencia ellenszere a társaság

A társasági élet hiánya jelentős kockázati tényező lehet az időskori idegrendszeri rendellenességek kialakulásában. Az ausztráliai Sydney-ben található Új-Dél-Walesi Egyetem (UNSW) új kutatása azt vizsgálta, hogy a „társasági gyengeség” hogyan lehet a demencia előrejelzője. A The Journals of Gerontology folyóiratban megjelent tanulmány 851, 70 év feletti, Sydney külvárosában élő, akkor még demenciában nem szenvedő ember adatait vizsgálta. 

A kutatók a társadalmi törékenységet a társadalmi támogatás, a társadalmi interakciók gyakorisága, az életcél, a közösségi vagy önkéntes tevékenységekben való részvétel, valamint az egyén által érzékelt társadalmi szerepek és kapcsolódások mérése alapján értékelték, a sajtóközlemény szerint. 

A résztvevőket több mint 12 éven át követték nyomon, és kétévente neuropszichológiai teszteknek vetették alá őket, hogy diagnosztizálják az esetleges új demencia eseteket. A kutatók figyelembe vettek más tényezőket is, mint például a fizikai törékenységet, a pszichológiai törékenységet és az egészségügyi előzményeket. A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a társadalmi törékenység magasabb demencia kockázattal jár, a társadalmilag törékeny egyéneknél körülbelül 47%-kal magasabb a kockázat, mint a nem törékeny csoportban. A legtöbb szociálisan kiszolgáltatott ember esetében a kockázattal legszorosabban összefüggő tényezők között szerepelt az alacsony anyagi és családi elégedettség, a ritka társadalmi kapcsolatok és a korlátozott részvétel a társadalmi tevékenységekben. 

A tanulmány társszerzője és klinikai pszichológus, Dr. Suraj Samtani, az UNSW Sydney posztdoktori kutatója az Egészséges Agy Öregedése Központban, hangsúlyozta az idős emberek társadalmi kapcsolatok hiányának következményeit. 

- mondta a sajtóközleményben. 

A Fox News Digitalnak adott interjúban a tanulmány társszerzője és posztdoktori kutató, Dr. Annabel Matison megjegyezte, hogy a tanulmányban részt vevő populáció „általában egészséges, jól képzett és kaukázusi volt”.  Bár a kutatók szeretnék ezeket az eredményeket egy szélesebb körben is megerősíteni, Matison megjegyezte, hogy a szocializáció és a kognitív hanyatlás közötti összefüggés erőssége „figyelemre méltó”. 

- mondta. „Arra bátorítjuk az idősebb felnőtteket, hogy maradjanak társasági életben a családjukkal, barátaikkal és szomszédaikkal, és fontolják meg az önkéntes munkát.” 

Lassú öregedés és aktív életmód 

A Cornell Egyetem kutatói egy másik, nemrégiben készült tanulmányban azt találták, hogy a társadalmi kapcsolatok valóban lassíthatják a sejtek öregedését. A tanulmány vezető szerzője, Anthony Ong, pszichológiaprofesszor és a New York-i Humán Ökológiai Főiskola Humán Egészségügyi Laboratóriumának igazgatója elmondta, hogy az egész életen át tartó társadalmi kapcsolatok mélysége és állandósága rendkívül fontos.

- mondta. A szakértők megjegyezték, hogy a mentális és fizikai edzés is elengedhetetlen az agy fiatalosságának és élességének megőrzéséhez. 

A „magányosság járványa” 

Számos tanulmány kimutatta, hogy a magányosság káros hatással lehet az emberi egészségre. Egy korábbi harvardi tanulmány szerint a magányosság ugyanolyan káros, mint napi 15 cigaretta elszívása. Az amerikai közegészségügyi főtiszt, Dr. Vivek Murthy szeptemberben frissített közleményt adott ki a magányosság járványáról, amelyben a társadalmi kapcsolatok egyre nagyobb mértékű csökkenéséről számolt be, különösen a fiatalok körében. 

Dr. Daniel Amen pszichiáter, a kaliforniai Amen Clinics alapítója szintén kommentálta a magányosság emberi egészségre gyakorolt súlyos hatás 

– olvasható a Fox News Digital cikkében.