Advent: kezdődik a roham, itt van minden tudnivaló az ünnepről

Az advent a keresztény ünnepkör része, de immár "beépült" a magyar szokások közé, és a nagy többség megemlékezik róla, függetlenül attól, mi a vallása vagy éppen hívő-e.

Advent első vasárnapja: a karácsony napját megelőző 4. vasárnap

Mit jelent a keresztény kultúrkörben advent első vasárnapja? Ez a karácsony "hivatalos" napját, vagyis december 25-ét megelőző 4. vasárnap. Ekkor gyújtjuk meg az első gyertyát. A keresztények között is vannak kivételek: a görögkatolikusoknál például a hatodik vasárnaptól tartják az adventet. Az ortodox keresztényeknél egy negyvennapos böjt előzi meg az időszakot, úgy, mint húsvétkor.

Mi az eredete?

A hagyomány, vagyis az adventi időszak története egészen a 4. századig nyúlik vissza: a gallikán liturgiában a vízkeresztkor (január 6.) tartott felnőttkeresztelést megelőző négyhetes időszak volt az adventi időszak. Az 5. században aztán már a karácsony vált jelentősebb ünneppé, ezért ehhez kötődött az először hathetes, majd a négyhetes advent.

Meddig tart?

Az adventi időszak kezdete minden évben november 27. és december 3. közé esik, idén advent első vasárnapja december 1-jére esik. Az ünnepkör vízkeresztig, vagyis január 6. hétfőig tart.

Miért ilyen fontos a vasárnap?

A régi egyházi naptárban vasárnappal kezdődik a hét, ezért az advent négy hete is négy vasárnapig tart. Az első adventi vasárnap az egyházi év kezdetét is jelenti.

Mit jelent maga az advent szó?

Jelentése: eljövetel, és a latin adventus Domini kifejezésből származik az advent (ádvent, úrjövet) szó. Régebben egyes vidékeken kisböjtnek is nevezték ezt az időszakot. Ez az időszak a karácsonyt megelőző várakozás ideje, az Úr eljövetelének várása.

Milyen szokások vannak adventkor?

Régen böjtöltek is, ma már ez nem jellemző. Az 1800-as években még "szigorúbb" volt az ünnep: még esküvőt is csak külön engedéllyel lehetett ebben az időszakban tartani. Ma a hívők körében elsősorban az elcsendesedésről, a visszafogottságról, a több imáról és lelki olvasmányról, valamint a bűnbocsánat szentségéhez járulásról szól ez az időszak. Egy másik adventi szokásunkat sem tartják már sokan: a szentcsalád-járást, vagyis amikor minden nap más házhoz visznek egy szent családot ábrázoló képet, imákat mondtak, és kisebb szertartásokat mutattak be körülötte.

Néhány népszerű szokás az ünnepre

• Adventi naptára sokaknak van otthon. Ez a népszokás már 1900 körül elkezdődött, és a kialakulása egy német édesanyához kötődik, akinek kisfia már hetekkel az ünnep előtt türelmetlenkedett a karácsonyi ajándékok miatt. Az édesanya ezért kitalált egy játékot: egy kemény papírlapot huszonnégy részre osztott, mindegyik részre rátűzött egy-egy darab csokoládét. Ezekből ehetett meg egyet-egyet a gyermek esténként. Végül a kisfiú felnőtt és üzleti vállalkozásba kezdett: olyan naptárt szerkesztett, amiben huszonnégy ablak mögé egy-egy csokoládé vagy cukorka volt elrejtve. 
• Az adventi koszorú nem egy túl régi szokás: 1839-ben Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette az elsőt. Egy felfüggesztett szekérkeréken 23 gyertyát, köztük a vasárnapokra 4 nagyobbat helyezett el, amik közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig. A mai adventi koszorúkon már csak négy gyertya van, sokaknál 3 lila és egy rózsaszín. A színek hagyománya is a keresztény kultúrkörhöz köthető: a lila gyertyák a bűnbánatot szimbolizálják, a rózsaszín pedig az örömöt.