
Most jött: tűz ütött ki a Kossuth Lajos utcában, két helyről rohantak a tűzoltók
Szalmabálák égtek.
A főpolgármester nem törődik az általa okozott dugókkal, sőt, kihasználta az uborkaszezont is és csendbe átvitt egy újabb indokolatlan biciklisávot. Karácsony döntése ismét felborzolta az autósok kedélyeit.
Karácsony legújabb döntése miatt a 9-es busz és a 72-es troli már nem élvez elsőbbséget, a buszsáv megszünt, a bicikliseké a terep papíron a Bajcsy-Zsilinszky utcában.
A valóságban káoszba fulladva működik az újítás, a kerékpárosok új sávja inkább emlékeztet egy forgalmi sáv szélére felkent falfirkára, mint biztonságos közlekedési infrastruktúrára. A buszok és a trollik továbbra is itt próbálnak lavírozni, a felfestés maradt ugyan, de már tábla tiltja a használatot.
Ez a nyári ajándék Karácsonytól Karácsonynak
– írta ironikusan egy kommentelő. A szakértők nem kímélik a főpolgármestert: még Karácsony Gergely korábbi önmagával is szembe megy.
Megtudtuk: a terv soha nem járt szakbizottság előtt, a Magyar Kerékpárosklub javaslata alapján festették fel ezeket az új sávokat.
A Bajcsyn eddig is volt bringaút, a nyugati járdán, korlátokkal elkerítve. Most viszont egy új, alig fél méter széles „kerékpársáv” jelent meg az úttesten, ahol autó, busz és bringa próbálja megosztani egymással a helyet. Közlekedésbiztonsági szempontból ez már nem csak káosz, hanem balesetveszély is.
Ez nem kerékpársáv, hanem egy életveszélyes kompromisszum. A sáv szélessége sem felel meg az előírásoknak, és a buszok is itt kénytelenek haladni. Ez nem a bringások számát növeli, hanem az autósokét.
- írják az egyik fővárosi közösségi közlekedéssel foglalkozó Facebook-oldalon.
A friss adatokból kiderül: a kerékpárosok aránya valóban nőtt az elmúlt években: 1%-ról 5%-ra ugrott a részesedésük a közlekedésben. Csakhogy mindeközben az autóhasználat 9%-kal nőtt, a tömegközlekedésé 10%-kal csökkent és 3%-kal kevesebben is gyalogolnak.
A Bajcsyn is van már bringaút a járdán, a buszsávon is volt kijelölt kerékpárnyom. Most meg mindenki egyszerre akar egy sávban közlekedni. Hát gratulálok!
– írja egy felháborodott budapesti.
A szakértők szerint a belváros „visszafoglalása” a bicikliseknek és turistáknak politikai programmá vált, miközben a lakosság évről évre csökken: az V., VI. és VII. kerület lakossága 2016 óta 20%-kal apadt.
Kérdés, hogy hosszú távon Budapest tényleg élhetőbb lesz-e pár biciklis kedvéért, vagy csak még nagyobb dugók, veszélyesebb utak és elpártoló tömegközlekedők lesznek az ára.
Nincs mögötte koncepció, nem garantálja a biciklisek biztonságát, és akadályozza a tömegközlekedést – Kőrösi Koppány városfejlesztési szakértő, a BP Műhely alapítója szerint a Bajcsy-Zsilinszky úton kialakított biciklisáv tankönyvi példája annak, hogyan nem szabad közterületet tervezni. A Metropolnak részletesen kifejtette, mi a gond az egész kerékpáros-infrastruktúrával Budapesten.
A sárga festék és a műanyag karó nem stratégia
- mondta el Kőrösi Koppány, amikor a Bajcsy-Zsilinszky úti kerékpársávról kérdeztük. A városfejlesztési szakértő szerint a fő probléma, hogy nincs átgondolt koncepció a budapesti kerékpáros közlekedés mögött.
Jelen pillanatban nincsen igazából stratégia a kerékpársávok, kerékpárutak aszfaltra történő felrajzolása mögött Budapesten.
Bármilyen kerékpárút/sáv tervezésénél ezeket a szempontokat kell ebben a sorrendben figyelembe venni: biztonságosan, kerékpárral lehessen eljutni A-ból B-be, a többi közlekedő indokolatlan zavarásának mellőzésével.
De ezek közül egyik sem valósul meg a Bajcsy esetében.
A szakértő hangsúlyozza: a mostani felfestett kerékpársávok csak átmeneti megoldásként lennének elfogadhatók, amennyiben a kivitelezésük megfelelne a legelemibb feltételeknek.
Fő közlekedési utak esetén a festékkel összefestett aszfalt, a műanyag karóval elválasztott biciklisáv nem tudja az első és legfontosabb szempontot garantálni. Ezek csak ideiglenes, kényszermegoldások, amik addig használhatóak, amíg a biztonságos kerékpározás feltételeit ezen az útvonalon – vagy az úticél elérésére alkalmas más útvonalon – nem lehet biztosítani
A szakember kiemelte: a kerékpáros forgalmat a buszsávra vezetni szakmai hiba, különösen egy olyan városban, ahol a közösségi közlekedés eleve akadozik.
Ami a Bajcsy-Zsilinszky úton van, az állatorvosi ló. Az egyik probléma, hogy a buszsávra vezetjük rá a kerékpárost. A busznak minden normális városban kiemelt közúti prioritása van. A busz akadálymentes közlekedése mindent előz.
A buszsávra ugyan fel lehet hajtani kerékpárral, de csak a busz akadályoztatása nélkül – ezt írja elő a KRESZ is. Márpedig a biciklisek zöme nem képes tartósan 30-40 km/h-val tekerni. Általában 10-20 km/h-val haladnak. Ha a busznak mögöttük kell menni vagy kerülgetni kell őket, az konfliktusokat okoz
Konkrét példát is hozott:
Tegnap mentem át motorral a Lánchídon, és 8-12 km/h sebességgel szottyogtam a busz mögött, mert előtte egy kerékpáros haladt.
Kőrösi szerint a Bajcsy másik oldalán is rossz a megoldás: a járdára festett, korlátokkal elválasztott kerékpárút. De ott legalább megpróbálták elkülöníteni a gyalogosokat és a bicikliseket, igaz, nem sok sikerrel.
Fontos közlekedésbiztonsági szempont, hogy a biciklist és a gyalogost is el kell választani egymástól, mert sok baleseti helyzet alakulhat ki, hiszen a bicikli sokkal gyorsabban, mint a gyalogos. De rendszeresen bemennek a gyalogosok a bringaútra, a házmesterek ráállítják a kukát, vagy az áruszállítók rakodnak rajta. Szóval úgy rossz, ahogy van, de ennél a mostaninál még mindig jobb volt.
Az eredmény: két párhuzamosan létező, de használhatatlan kerékpárút a város egyik legforgalmasabb tengelyén.
Kőrösi szerint a probléma gyökere mélyebb: amíg nem történnek meg a közlekedésfejlesztési alapberuházások (például új hidak, Munkáskörút), addig mindenféle sávlezárás vagy kapacitáscsökkentés csak ront a helyzeten.
Budapest közúthálózata fejletlen. Mindaddig, amíg a szükséges fejlesztések – minimum két híd és a Munkáskörút – nem történnek meg, az utak kapacitásának csökkentése (például sávlezárásokkal) csak a forgalom zavarainak állandósulása mellett valósulhat meg.
A Bajcsy-Zsilinszky úti biciklisáv Kőrösi szerint sem szakmailag, sem közlekedéstechnikai szempontból nem védhető. Akadályozza a buszokat, veszélybe sodorja a bicikliseket, és tovább terheli a városi forgalmat. A városfejlesztési szakértő szerint a felfestett sávok csak ideiglenes megoldások lehetnének, de nem tartós közlekedési alternatívák.
Szalmabálák égtek.
Hegyvidéki vaddisznóveszély: tragédia is lehetett volna.
Hamarosan indul a FIX 3% Lakáshitel Program.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélrePortfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.