Bűz, beázás, félelem – szégyen Budapestnek az aluljárók állapota

Az aluljárók a budapesti közlekedésben jelentős szerepet töltenek be, mégsem foglalkozik velük a főváros. A Blaha, a Nyugati, a Corvin, a Határ út - mind naponta emberek tízezreit nyelik el, mégis mintha senki nem vállalná értük a felelősséget. 

Amikor Karácsony Gergely egy büfévitába keveredve kiírta, hogy a 

egy fővárosi munkás erre csak ennyit mondott:

A valóság az, hogy a csatornák bűzlenek, az aluljárók életvitelszerűen lakott helyekké váltak, és a graffitik évek óta ugyanott vannak, mintha csak díszítőelemek lennének.

A Nyugati tér és a Corvin negyed aluljárója rendszeresen beázik. Vizes foltok, penészszag, málló mennyezetek fogadják azokat, akik a metróhoz igyekeznek. Közben az aluljárók burkolata több helyen balesetveszélyes, és a világítás sem mindenhol megfelelő.

Egy 2024-es közvélemény-kutatás szerint a budapestiek 63%-a nem érzi magát biztonságban az aluljárókban, főként a belvárosi és kelet-pesti csomópontokban.

Sokan elkerülik ezeket a tereket sötétedés után, különösen a nők, akik zaklatásoktól és agresszív hajléktalanoktól tartanak. 

Az aluljárókban sok problémát okoz az életvitelszerű ott-tartózkodás

Miután Tarlós István szigorú hajléktalanpolitikája után Karácsony Gergely balliberális főpolgármester a lovak közé dobta a gyeplőt, a hajléktalanok Budapest legtöbb terén és közterületén feltűntek.

A Karácsony-féle városvezetés ugyanis évek óta nem hajlandó tudomást venni arról, hogy a budapestieket zavarja az állandósulni látszó randalírozás, hogy a közterületeken és az aluljárókban gyakran kerülgetni kell az emberi ürüléket, vagy a hangoskodó, gyakran a járókelőket és egymást vegzáló csöveseket. Mint ahogy azt a Metropol megírta, télen két fiatal nő járt pórul, Lillának és Fanninak egy agresszív hajléktalan okozott félelemmel teli perceket, ráadásul egy trükkel ellopta a frissen vásárolt bérletüket. A rendőrség végül elfogta a tolvajt, de a lányok elkeseredésükben Szentkirályi Alexandrának írtak levelet.

A szakmai vélemények alapján tendencia, hogy az elmúlt években az országban lévő fedél nélküliek több mint fele Budapesten köt ki annak ellenére, hogy a hatályos törvény szerint ott kellene ellátást kérniük, ahol hajléktalanná váltak.

Az aluljárók többsége még a szocializmus alatt épült, de a legnagyobb problémát nem a koruk, hanem a gondatlanság okozza. A főváros egyelőre kampányszerű takarításokkal és látványmozdulatokkal reagál, miközben nincs átfogó aluljáró-stratégiája. Azért is kellene jobban foglalkozni velük,  mert naponta emberek tízezrei kénytelenek áthaladni rajtuk és a fővárost felkereső turisták is megfordulnak itt, tehát városimidzs szempontjából is nagyon rossz ez a kép.