
Rejtélyes bűntény: négy holttestre és egy magára hagyott csecsemőre találtak rá
A csecsemőt egy udvarban helyezték el, egy autósülésen.
Húsz év bénultság után új reményt kapott Audrey Crews, aki először tudta leírni a nevét pusztán a gondolataival. A Neuralink csip forradalmi áttörést hozott az életébe, és alapjaiban változtathatja meg az orvostudomány jövőjét.
Az amerikai Audrey Crews története bejárta a világot, miután a Neuralink agy–számítógép interfész (BCI) csipjének köszönhetően húsz év után először sikerült leírnia a nevét. Audrey 2005-ben, mindössze tizenhat évesen szenvedett súlyos autóbalesetet, amely során megsérült a nyaki C4 és C5 csigolyája, és azóta teljes négyvégtagbénulásban él.
Július közepén műtéti beavatkozáson esett át, amikor beültették a Neuralink apró, ötvencentesnél is kisebb csipjét, amelyet mikroszkopikus vezetékek kapcsolnak az idegsejtekhez. Ezek az ultrafinom elektródák rögzítik az agyi aktivitást, majd Bluetoothon keresztül küldik tovább a jeleket külső eszközökhöz, lehetővé téve, hogy pusztán gondolataival irányítson egy számítógépet – írja az Unilad.
A fiatal nő július 27-én osztotta meg közösségi oldalán a mérföldkövet:
Húsz év után először próbáltam meg leírni a nevem. Dolgozom rajta, haha.
Elon Musk is reagált a bejegyzésére:
A számítógépét pusztán a gondolataival irányítja. A legtöbb ember nem is sejti, hogy ez lehetséges.
Audrey azóta már rajzokat is készített gondolatai segítségével, sőt azt írta, szívesen fogad kéréseket a közönségtől. Ambiciózus terveket is megosztott, köztük egy könyv megírását saját útjáról: „Tizenhat éves korom óta vagyok négyvégtagbénult, így rengeteg mesélnivalóm van.”
Ő az első nő, aki részt vett a Neuralink emberkísérletében, amelyet az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal 2023-ban engedélyezett. Azóta már kilenc ember kapott beültetést, köztük Noland Arbaugh, aki 2024 januárjában az első páciens volt.
Miközben a Neuralink jelenleg elsősorban bénult betegeken segít, Musk hosszú távú céljai ennél is merészebbek: az ember és a mesterséges intelligencia közötti „szimbiózis” megteremtése. Ez magában foglalhatja a memória és a kognitív képességek fejlesztését, sőt elméletileg olyan lehetőségeket is, mint az emlékek elmentése és visszajátszása.
A csecsemőt egy udvarban helyezték el, egy autósülésen.
A frusztrált férj nem tudja, mi mást tehetne.
Egyre több a hasonló tragédia világszerte.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélrePortfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.