
Emberi térdkalács miatt riasztották a parti őrséget – Nem az volt, aminek hitték
Térdkalácsnak nézték, de egészen más volt.
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a MetropolHúsz év bénultság után új reményt kapott Audrey Crews, aki először tudta leírni a nevét pusztán a gondolataival. A Neuralink csip forradalmi áttörést hozott az életébe, és alapjaiban változtathatja meg az orvostudomány jövőjét.
Az amerikai Audrey Crews története bejárta a világot, miután a Neuralink agy–számítógép interfész (BCI) csipjének köszönhetően húsz év után először sikerült leírnia a nevét. Audrey 2005-ben, mindössze tizenhat évesen szenvedett súlyos autóbalesetet, amely során megsérült a nyaki C4 és C5 csigolyája, és azóta teljes négyvégtagbénulásban él.

Július közepén műtéti beavatkozáson esett át, amikor beültették a Neuralink apró, ötvencentesnél is kisebb csipjét, amelyet mikroszkopikus vezetékek kapcsolnak az idegsejtekhez. Ezek az ultrafinom elektródák rögzítik az agyi aktivitást, majd Bluetoothon keresztül küldik tovább a jeleket külső eszközökhöz, lehetővé téve, hogy pusztán gondolataival irányítson egy számítógépet – írja az Unilad.
A fiatal nő július 27-én osztotta meg közösségi oldalán a mérföldkövet:
Húsz év után először próbáltam meg leírni a nevem. Dolgozom rajta, haha.
Elon Musk is reagált a bejegyzésére:
A számítógépét pusztán a gondolataival irányítja. A legtöbb ember nem is sejti, hogy ez lehetséges.
Audrey azóta már rajzokat is készített gondolatai segítségével, sőt azt írta, szívesen fogad kéréseket a közönségtől. Ambiciózus terveket is megosztott, köztük egy könyv megírását saját útjáról: „Tizenhat éves korom óta vagyok négyvégtagbénult, így rengeteg mesélnivalóm van.”
Ő az első nő, aki részt vett a Neuralink emberkísérletében, amelyet az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal 2023-ban engedélyezett. Azóta már kilenc ember kapott beültetést, köztük Noland Arbaugh, aki 2024 januárjában az első páciens volt.
Miközben a Neuralink jelenleg elsősorban bénult betegeken segít, Musk hosszú távú céljai ennél is merészebbek: az ember és a mesterséges intelligencia közötti „szimbiózis” megteremtése. Ez magában foglalhatja a memória és a kognitív képességek fejlesztését, sőt elméletileg olyan lehetőségeket is, mint az emlékek elmentése és visszajátszása.

Térdkalácsnak nézték, de egészen más volt.

Az esetről megdöbbentő felvétel készült.

Az esetről megdöbbentő felvétel készült.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélrePortfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.