
Roncsok szanaszét, ötéves kisfiúval rohantak kórházba a jászszentlászlói baleset után
A gyermek és a nagymamája is orvosi segítségre szorult.
A Buerger-kór ritka betegség, amely leggyakrabban dohányosoknál fordul elő. A lábakban, karokban, lábfejekben és kezekben lévő erek begyulladnak, ami megnehezíti a vér áramlását.
A vérrögök súlyosbítják a problémát, ami fájdalomhoz és károsodott szövetekhez vezet. A dohányzásról való leszokás a legjobb módja a tünetek javításának.
A Buerger-kór, más néven trombangitisz obliteráns a végtagok ritka betegsége. Az erek gyulladása megnehezíti a vér áramlását, vérrögök képződhetnek, amelyek akadályokat képeznek az erekben.
– A károsodott szövetek erős égő és bizsergő fájdalmat okozhatnak, amely először a kéz- és lábujjakban kezdődik, majd átterjed a karokra és lábakra. A fájdalom nyugalmi állapotban, tehát pihenéskor felerősödik. Gyakran kíséri ezt a tünetet vándorló felületes visszérgyulladás, mélyvénás trombózis nélkül. További tünete lehet az ujjakon kialakuló fekélyes sebek, járás közben fellépő boka-, lábfej- vagy lábszárfájdalom, görcsök, amelyek a betegség előrehaladtával egyre súlyosabbá válnak és hosszabb ideig tartanak. További jele lehet a Raynaud-szindróma, amelynek jele a vörös, kék vagy sápadt kéz- vagy lábujjak, hideg vagy zsibbadt lábak vagy kezek. A tünetek egytől négy hétig tartanak, majd csökkennek, és időről időre visszatérnek. Gyakran nehéz megállapítani, hogy valaki Buerger-kóros, mert a tünetek nagyban függenek a körülményektől, ráadásul könnyen össze is lehet keverni más betegségek jeleivel. A végtagok csökkent vérellátásának következménye a hűvösségérzet, az érzéketlenség, bizsergés, égő érzés, a végtagok elszíneződése, illetve a fájdalom. A bőr elvékonyodhat, kifényesedhet, a szőrnövekedés lecsökken – mondja dr. Balaicza Erika belgyógyász főorvos.
A kiváltó oka nem ismert, de a tudósok szerint a cigarettában lévő anyagok károsítják az érfalat, és ez egészen biztos, hogy hozzájárul a betegség kialakulásához. Ezt a tényt az is bizonyítja, hogy a legtöbb Buerger-kóros ember dohányzik.
– Fontos tudni, hogy a betegség hátterében nem a klasszikus érelmeszesedés áll. Egyes kutatások azt feltételezik, hogy kialakulásának genetikai okai lehetnek, mások szerint pedig ez egy autoimmun betegség. Nagyobb eséllyel alakul ki férfiaknál, mint nőknél. A tünetek 20–45 éves kor között jelentkeznek. Kezelés hiányában olyan szövődmények alakulhatnak ki, mint a szélütés, szívroham, idegrendszeri panaszok, bélbetegségek, súlyos esetben az ujjak amputálása is szükséges lehet – figyelmeztet a főorvos.
A kórtörténet felvétele után a kezelőorvos fizikai vizsgálatot végez.
– Árulkodó jel lehet, ha az érintett kéz- és lábfej, illetve azokon lévő ujjak elhalványulnak, ha a szív fölé emelik őket, és kivörösödnek, ha annak szintje alá rakják. Ezután laborvizsgálat, érrendszeri vizsgálat következik, amely magába foglalhatja az ultrahangot, számítógépes tomográfiát (CT), angiográfiát, mágneses rezonancia-angiogramot (MRA). A Buerger-kórra nincs gyógymód, de a dohányzás abbahagyása a legjobb módja a betegség súlyosbodásának megelőzésére, a tünetek enyhítésére. Bizonyos gyógyszerek is segíthetnek, ilyenek lehetnek az értágítók, mint például a kalciumcsatorna-blokkolók, hogy a véráramlást javítsák, gyulladáscsökkentők, fájdalomcsillapítók, véralvadásgátlók a vérrögök megelőzésére, antibiotikumok a fekélyek kezelésére. Sokat segíthet a rendszeres testmozgás, például napi fél óra séta vagy kerékpározás az erek állapotának megőrzése érdekében. Az érintett bőrterület tisztán tartása, gondos ápolása segíthet megakadályozni a nem gyógyuló sebek kialakulását. Enyhülést hozhat a kar- és lábkompressziós terápia, a gerincvelő stimulálása. Sajnos szükség lehet műtéti beavatkozásra a fájdalom enyhítése vagy a jobb véráramlás érdekében. Az érszűkületet szabályozó idegszálak átvágásával, vagyis szimpatektómiával gyakran javítható a végtag vérellátása, de érműtétre csak ritkán kerül sor, mivel általában elég kis átmérőjűek a beteg erek. Ha a kéz vagy lábujjak elüszkösödnek, akkor az amputáció elkerülhetetlen lehet. Fontos tudni, hogy a tünetek mindaddig fennmaradnak és súlyosbodnak, amíg az illető dohányzik – mondja a doktornő.
Minden gyógyszernek vannak lehetséges mellékhatásai, és ezek gyógyszerenként eltérőek. Az ujj vagy lábujj amputálása duzzanathoz, fájdalomhoz vagy fertőzéshez vezethet. A gerincvelő-stimulációnak számos kockázata lehet, többek között idegkárosodás vagy súlyos, krónikus fejfájás – írja a Fanny magazin.
A Buerger-kór sok odafigyelést igényel, amelyeket érdemes betartani.
– A beteg ne szedjen olyan gyógyszereket, amelyek az erek összehúzódását vagy a vérrögképződést okoznak. Maradjon távol a hidegtől, a végtagjait mindig tartsa melegen, kesztyű, vastag zokni viselésével. Védje az érintett karját vagy lábát a sérüléstől. Fontos, hogy az illető pontosan tartsa be a kezelőorvosa által rendelt gyógyszerek szedését és rendszeresen járjon kontrollvizsgálatokra. Azonnal hívjon mentőt, ha szívroham vagy stroke gyanúja áll fenn – tanácsolja a belgyógyász.
Gyakran összekeverik!
Sokan összetévesztik a Buerger-kórt és a Raynaud-szindrómát. Az igazság az, hogy a Raynaud-szindróma a Buerger-kór egyik tünete lehet. Raynaud-kór esetén a lábujjakban és az ujjakban lévő erek hideg vagy stressz hatására összeesnek. Mivel nem jut elég vér a végtagokba, a bőr fehér vagy kék színűvé válik, majd kivörösödik és zsibbadni, bizseregni kezd. Szinte teljesen érzéketlenné válik, egészen addig, míg nem áll helyre a keringés. A Buerger-kór ezzel szemben rendkívül fájdalmas, és sokkal több tünettel jár.
A gyermek és a nagymamája is orvosi segítségre szorult.
Vársz már az áttörésre a karrieredben?
A férfinél 3. stádiumú vastagbélrákot találtak.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre