A Lánchíd korrupciós botránya akár egy lavina is lehet

A fejlemények költségvetési csalás elkövetésének megalapozott gyanújára utalhatnak, amit színlelt szerződések kötésével valósíthattak meg, ilyenkor a számla és a szerződés nem valós gazdasági tevékenységet tükröz – mondta az Origónak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász a Lánchíd-botrány kapcsán. A Századvég tanácsadója az interjúban azt is kijelentette: elképzelhető, hogy a szerződésekre csak azért volt szükség, hogy legyen mire hivatkozással átutalni a fenti összeget. Arról is beszélt, hogy a NAV többek között azt vizsgálja, hogy történt-e 1,4 milliárd forint értékben átutalás a Híd Zrt. számlájáról a Sunstrike Hungary Kft.-nek, és amennyiben igen, úgy költségvetési csalás bűntettének elkövetése miatt félhetnek mindazok, akik a tranzakciók lebonyolításában részt vettek, és tudtak azok jogellenességéről.

Nemrég házkutatást tartott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az A-Híd Zrt.-nél, annál a cégnél, amely a Lánchíd felújítását végezte. Kiderült: két év alatt 1,4 milliárd forintnyi összeg mehetett a Lánchíd kivitelezőjétől, az A-Híd Zrt.-től a számlagyárügy gyanúsítottjának cégéhez. Mire utalhatnak a legújabb fejlemények?

A vonatkozó ügyben a fejlemények költségvetési csalás elkövetésének megalapozott gyanújára utalhatnak, amit színlelt szerződések kötésével valósíthattak meg, ilyenkor a számla és a szerződés nem valós gazdasági tevékenységet tükröz.

ELKÉPZELHETŐ, HOGY A SZERZŐDÉSEKRE CSAK AZÉRT VOLT SZÜKSÉG, HOGY LEGYEN MIRE HIVATKOZÁSSAL ÁTUTALNI A FENTI ÖSSZEGET.

A büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 396. § (1) bekezdése szerint, aki költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja, költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel, és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Fontos kitétel, hogy a vagyoni hátrány mértéke 500 millió forint felett különösen jelentősnek minősül, és a Btk. 396. § (5) bek. a) pontja szerint öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az atv.hu úgy értesült: a gyanú szerint a beérkezett pénzből mintegy 900 millió forintnyi összeget jellemzően még beérkezésük napján továbbutalhatták a december elején őrizetbe vett Vig Mór ügyvédhez köthető magán-, illetve ügyvédi letéti számlákra, majd rövid időn belül készpénzben felvehették őket. Ha mindez bebizonyosodik, kik felelhetnek a hatóságok előtt, és milyen „büntetés” várhat rájuk?

Sajtóinformációk szerint a NAV többek között azt vizsgálja, hogy történt-e 1,4 milliárd forint értékben átutalás a Híd Zrt. számlájáról a Sunstrike Hungary Kft.-nek, valamint a kft. ebből 900 millió forintot tovább utalt-e Vig magán-, illetve ügyvédi letéti számlájára.

AMENNYIBEN IGEN, ÚGY KÖLTSÉGVETÉSI CSALÁS BŰNTETTÉNEK ELKÖVETÉSE MIATT FÉLHETNEK MINDAZOK, AKIK A TRANZAKCIÓK LEBONYOLÍTÁSÁBAN RÉSZT VETTEK, ÉS TUDTAK AZOK JOGELLENESSÉGÉRŐL.

Az említett Btk.-szakaszból is kiindulva a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) vizsgálhatja, hogy

ÉRKEZTEK-E UTALÁSOK AZ ÉRINTETT ÜGYVÉD LETÉTI SZÁMLÁJÁRA AZUTÁN, HOGY 2022 ELEJÉN A BÍRÓSÁG JOGERŐSEN ELTILTOTTA AZ ÜGYVÉDI HIVATÁS GYAKORLÁSÁTÓL.

Amennyiben igen, úgy zugírászatot követett el, hiszen jogosulatlanul és üzletszerűen ügyvédi, szabadalmi ügyvivői vagy közjegyzői tevékenységet végzett, és a Btk. 286. § (1) bekezdése szerint ezért két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A Btk. 286. § (2) bekezdése értelmében, aki a zugírászatot ügyvédi, szabadalmi ügyvivői vagy közjegyzői tevékenységre jogosultság színlelésével követi el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Milyen eszközök vannak most a hatóságok kezében? Mit tehetnek?

A NAV jövedéki igazgatási jogkörében ellátja a jövedéki jogszabályokban meghatározott jövedéki adóztatással, ellenőrzéssel, valamint a jövedéki jogszabályokban meghatározott jövedéki ügyekkel kapcsolatos feladatokat. Bűnüldözési jogkörében eljárva nyomozó hatósági jogkört gyakorol, a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározottak szerint végzi a bűncselekmények felderítését, valamint a bűncselekményből származó vagyon visszaszerzését.

MINDEZEK KERETÉBEN A HATÓSÁGOK VIZSGÁLHATJÁK PÉLDÁUL A PÉNZMOZGÁSOKAT, AZ AZOK MEGTÖRTÉNTÉT BIZONYÍTÓ DOKUMENTUMOKAT, KÖRÜLMÉNYEKET. A NAV LEFOGLALHAT DOKUMENTUMOKAT, KÉSZPÉNZT VAGY BÁRMILYEN TÁRGYI ESZKÖZT, AMI BIZONYÍTÉKKÉNT SZOLGÁLHAT AZ ELJÁRÁS SORÁN.

A NAV többek között azt is vizsgálhatja, hogy érkeztek-e utalások, azaz banki megbízással történt fizetések Vig ügyvédi letéti számlájára azután, hogy a Kúria 2022 elején – bűncselekmény elkövetése miatt – jogerősen eltiltotta az említett ügyvédet hivatása gyakorlásától, illetőleg azután, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara törölte őt a kamarai nyilvántartásból.

AMENNYIBEN A HATÓSÁG „SZÁMLAGYÁRAT”, AZAZ FIKTÍV SZERVEZETI HÁLÓT DERÍT FEL, KÖLTSÉGVETÉSI CSALÁS GYANÚJA MIATT KEZDEMÉNYEZHETI A BÜNTETŐELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁT AZ ÜGYÉSZSÉGNÉL, AMI A SZÁMLABEFOGADÓKNÁL IS VIZSGÁLATOT EREDMÉNYEZ.

Vizsgálóbizottság felállítását szeretné elérni a Lánchíd felújítása kapcsán Brenner Koloman, a Jobbik-Konzervatívok főpolgármester-jelöltje. Ha erre sor kerül, milyen funkciót tölthet majd be az ügy kivizsgálása tekintetében?

A jobbikos politikus állítja, hogy a korábban a sajtóban napvilágot láttak, illetve hozzá is eljutottak olyan információk, amik a politikai felelősség kérdését vetik fel,

A VIZSGÁLÓBIZOTTSÁG PEDIG A POLITIKAI FELELŐSSÉG MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ESZKÖZE, EZZEL SZEMBEN AZ ELLENJELÖLT KEZDEMÉNYEZÉSÉT KARÁCSONY GERGELY A KAMPÁNY RÉSZÉNEK TEKINTI.

Mindeközben a Fidesz is támogatja egy esetleges vizsgálóbizottság felállítását, amely vizsgálhatja, hogy van-e összefüggés a Lánchíd felújításának projektje, illetve a felújítást kivitelező cégnél lezajlott házkutatás között.

Az ügy hatósági kivizsgálása főszabályként a NAV-ra tartozik, amely 2023 őszén a kapcsolódó büntetőügyben 33 budapesti helyszínen folytatott le vizsgálatot, és ahol lefoglalt dokumentumokat, elektronikus adatokat, hamis kormányhivatali bélyegzőt, valamint készpénzt is – bizonyítékként.

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 57. § (3) bekezdése értelmében a képviselő-testület egyes önkormányzati feladatok ellátásának időtartamára ideiglenes bizottságot hozhat létre. A Mötv. 115. § (1) bekezdése szerint, a helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

MIVEL A SZÓBAN FORGÓ ÜGY HATÁROZOTTAN ÉRINTI A FŐVÁROS GAZDÁLKODÁSÁT, A KÉPVISELŐ-TESTÜLET KÖTELES FELTÁRNI A TÖRTÉNTEKET, ERRE PEDIG A LEGJOBB ESZKÖZ A VIZSGÁLÓBIZOTTSÁG FELÁLLÍTÁSA.

A vizsgálóbizottság létrehozását indokolhatja továbbá a Budapest Főváros Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 1/2020. (II. 5.) önkormányzati rendelete, amelynek 48. § (1) bekezdése kimondja, hogy a Közgyűlés normatív határozatával az abban megjelölt feladatok ellátásának időtartamára eseti bizottságot hozhat létre.

A vizsgálóbizottság a vizsgálati tevékenységével összefüggő irattal, adattal vagy egyéb információval rendelkező személyt, szervet vagy szervezetet a vizsgálati tevékenységében való közreműködésre kötelezheti, vagyis az érintetteket együttműködési kötelezettség terheli. A vizsgálóbizottság tevékenységéről jelentést készít. Az együttműködésre kötelezettet adatszolgáltatási kötelezettség, megjelenési kötelezettség, illetve nyilatkozattételi kötelezettség terheli.

AMENNYIBEN KARÁCSONY GERGELLYEL SZEMBEN, A KÖZSZOLGÁLATI TISZTVISELŐKRŐL SZÓLÓ 2011. ÉVI CXCIX. TÖRVÉNY ALAPJÁN A FŐVÁROSI KÖZGYŰLÉS FEGYELMI ELJÁRÁST KEZDEMÉNYEZNE (FELVETVE, HOGY TISZTSÉGÉBŐL EREDŐ KÖTELEZETTSÉGÉT VÉTKESEN MEGSZEGTE), ÚGY SZINTÉN VIZSGÁLÓBIZOTTSÁGOT KELLENE FELÁLLÍTANI, AMELY VIZSGÁLATOT FOLYTAT, MAJD JELENTÉST KÉSZÍT ÉS EZT BEMUTATJA A KÉPVISELŐ-TESTÜLETNEK.

A Mandiner kérdéseket küldött a budapesti városvezetésnek.

Karácsonyéktól elsősorban azt szerették volna megtudni, nekik milyen információik vannak a Vig Mórral kapcsolatos botrányról. Ez már csak azért is érdekes, mert a Vig-ügynek politikai szála is lehet, legalábbis erre lehet következtetni a Demokratikus Koalíció egyik politikusának elszólásából. Ha ez kiderül, milyen felelősség terhelheti Karácsony Gergely főpolgármestert és a baloldali városvezetést?

HA BEBIZONYOSODIK A KÖLTSÉGVETÉSI CSALÁS GYANÚJA, ANNAK JELENLEG BELÁTHATATLAN POLITIKAI KÖVETKEZMÉNYEI LEHETNEK ANNAK FÉNYÉBEN, HOGY KIEMELT CÉLKÉNT SZEREPELT A LÁNCHÍD FELÚJÍTÁSA KARÁCSONY GERGELY 2019-ES FŐPOLGÁRMESTERI PROGRAMJÁBAN.

Így a balliberális városvezető egyik fő, szimbolikus jelentőségű ügyére éghet rá az akár büntetőjogi szempontból nézve is releváns jelentőségű botrány.

A Lánchíd-gate beárnyékolja a balliberális városvezetés időszakát: 2019 őszén Karácsony Gergelyék győztek az önkormányzati választásokon, és azóta is tisztázatlan okokkal és körülményekkel, érvénytelenítették az előző városvezetés által kiírt tendert, és két alkalommal is új versenytárgyalást írtak ki.

A „TRÜKKÖZÉSEK” FELELŐSSÉGE ALÓL ALIGHA MENTHETI KI MAGÁT A FŐPOLGÁRMESTER ÉS A BALOLDALI VÁROSVEZETÉS.

Karácsony 2019-es jelölti programja antikorrupciós elkötelezettséget és átláthatóságot ígért, például azzal, amikor kijelentette, hogy

Nem ez az egyetlen botrányos ügy a baloldalon. Eshetnek még ki csontvázak a szekrényből?

A baloldalhoz számos botrány és bűncselekménygyanús ügy kapcsolódott az elmúlt időszakban, amelyek vonatkozásában fegyelmi eljárást vagy büntető- eljárást kezdeményeztek. Vizsgálódott az Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ), valamint a NAV is. Nemrégiben az I. kerület polgármestere keveredett korrupciógyanús ügybe, miszerint – a tulajdonos állítása nyomán – védelmi pénzt követelhetett a híres Ruszwurm cukrászda fennmaradásáért még a 2019-es önkormányzati választások előtt. A botrány kapcsán fegyelmi eljárást kezdeményeztek vele szemben.

2023 januárjában hat fővárosi kerület kormánypárti frakcióvezetője kezdeményezett fegyelmi eljárást polgármestere (Baranyi Krisztina IX. kerület, Kiss László III. kerület, László Imre XI. kerület, Cserdiné Németh Angéla XV. kerület, Szaniszló Sándor XVIII. kerület, Déri Tibor IV. kerület) ellen, amiért azok nem egyeztettek a kormánnyal az energiakompenzációról, és ezzel a kormánypárti politikusok szerint megkárosították saját kerületüket.

Az ÁSZ a párttámogatások felhasználására vonatkozó jogszabályi kötelezettségének eleget téve, a lefolytatott ellenőrzés nyomán megállapításokat tett a 2022-es baloldali összefogás pártjairól a kampányfinanszírozási ügyben. Az ÁSZ a tervezetében arról tájékoztatta a korábbi összefogás szereplőit, hogy a külföldről érkező támogatás ügyében indított vizsgálatban az első, 260 millió forintos támogatásrészt illegálisnak találták.

MEGVAN AZ ESÉLYE TOVÁBBI BÜNTETÉSEKNEK IS A BALOLDALI PÁRTOK VONATKOZÁSÁBAN, EGYRÉSZT AZ ÁSZ TOVÁBBI VIZSGÁLATAI, MÁSRÉSZT A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL (NAV) ELJÁRÁSAI VÉGETT.

Az ÁSZ tovább ellenőrzi a kapott támogatásokat, a külföldi megrendelésekre is kiterjesztve a vizsgálatot. A teljes vizsgált finanszírozási összeg 1,6 milliárd forint, amelyből az ÁSZ eddig az említett 260 millió forintos összeget vizsgálta. Az ÁSZ júniusban arról tájékoztatta az érintett hat pártot, hogy az addigi vizsgálatuk alapján 1,6 milliárd forint tiltott támogatásban részesültek a 2022-es kampányban, és emiatt akár 3,2 milliárd forintos büntetésre is számíthatnak. A további, több mint 1,4 milliárd forint tekintetében ugyanakkor a NAV részéről hatósági eljárások vannak folyamatban. Ez olyan szolgáltatásokra vonatkozik, amelyekre 1,4 milliárd forintért szerződtek le egy osztrák céggel – a kérdés, hogy kampányfinanszírozásra költötték-e a külföldi forrásokat, vagy sem.

Mikor fajult el így a fővárosi helyzet?

Karácsony Gergely 200 milliárd forintos többlettel vette át Budapestet Tarlós Istvántól. Már a vezetése első éveiben is pénzhiányról panaszkodott, amiből adódik a kérdés, hogy hova tűnt ez a különösen jelentős összeg, illetve a visszatérően hangoztatott „kivéreztetés” rendkívül ellentmondásos azzal a gyakorlattal, hogy

A FŐPOLGÁRMESTER TÍZMILLIÓKAT OSZT KI PRÉMIUM GYANÁNT A KÜLÖNBÖZŐ FŐVÁROSI CÉGEK BALOLDALHOZ KÖTHETŐ VEZETŐINEK, PÉLDÁUL 2023 JÚLIUSÁBAN SAJÁT HATÁSKÖRÉBEN ELJÁRVA, HÁROM BKK-S, ILLETVE HAT BKV-S VEZETŐ RÉSZÉRE ENGEDÉLYEZTE A KIFIZETÉSEKET, AMELYEK ÖSSZÉRTÉKE 65 MILLIÓ FORINT VOLT.

A Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. vezérigazgatója, Barts J. Balázs részére – a 2022. évi prémiumfeladatainak teljesítéséért – 9,48 millió forintot fizethet ki a vállalat a főpolgármester döntése nyomán. Mártha Imre, a Budapesti Közművek Zrt. vezérigazgatója is kapott 7,8 millió forintot.

HA A FŐVÁROSNAK MÉGIS VAN PÉNZE, AKKOR KARÁCSONY HAZUDOTT A VÁLASZTÓKNAK CSAK AZÉRT, HOGY A KORMÁNYT HIBÁZTATHASSA, HA PEDIG TÉNYLEG PÉNZSZŰKÉBEN VAN BUDAPEST, ÉS MÉGIS ILYEN PRÉMIUMOKAT OSZTOGATNAK, AKKOR FELVETŐDIK A HŰTLEN KEZELÉS GYANÚJA.

Karácsony Gergelyék „Budapesti Lakógyűlés” elnevezésű konzultációját több ponton is elmarasztalta az adatvédelmi hatóság, amely szerint a kérdőív nem más, mint politikai marketing.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 2023. október 2-án tette közzé a Fővárosi Önkormányzatot számos ponton elmarasztaló ajánlását, például

• a konzultációban részt vehettek akár 14 éves korúak is,
• a tájékoztatóban meghatározott cél (a „Budapesti Lakógyűlés” lebonyolítása) nem felelt meg a GDPR-ban foglalt egyértelműségre vonatkozó követelménynek.

A KÉRDÉS, HOGY VAJON KARÁCSONYÉK MIRE HASZNÁLJAK A JOGELLENESEN MEGSZERZETT SZEMÉLYES ADATOKAT?

Nem véletlen, hogy a baloldal nem támogatja a vizsgálóbizottság felállítását a Lánchíd ügyében, hiszen, ha valóban semmilyen felelősség nem terhelné őket – ahogy állítják–, akkor ezzel semmi bajuk nem lenne – írja a Ripost.