Itt a bizonyíték, vadnyugati állapotok Békásmegyeren

Vadnyugati hangulatnak lehettek szemtanúi az óbudai Ezüsthegy utcán sétálók. Most azonban nem a kátyús utak, vagy a lövöldöző drogbandák, esetleg a csövesek okozták ezt. Az egyik vendéglátóhely elé lovak voltak kikötve a korláthoz. A hátasok előtt egy vödörbe víz volt, hogy ha már a gazdáik csillapítják szomjukat, hát a lovak is ez tehessék. A kerületben több lakónak tetszett ez a nem mindennapi látvány. Volt aki csak a westernajtót hiányolta a vendéglátóhely bejáratából.

Nem ritka látvány

Óbudának ezen a végén nem ritka a kocsma elé kikötött ló, na nem azért, mert iszákosak lennének a lótenyésztők, hanem mert rengeteg lovarda van a környéken. Az itteni lovardák mind vezetőszáras edzéseket, mind tereplovaglásokat nyújtanak a vendégeiknek, így aztán a régebbi zártkerti ingatlanok felvásárlásával sokan kezdtek lótartásba. Tehát ha Békásmegyer ezen ófalui vagy hegy felőli dimbes-dombos részén járunk, ne csodálkozzunk, ha vendéglátóhelyek előtt lovakat látunk kikötve. Emiatt van, aki már lóbudának hívja a város ezen részét.

Régen gyakori volt

A régi időkben sokkal gyakoribb látvány volt a lovak és lovaskocsik jelenléte a vendéglátóhelyek előtt. Ezek nemcsak a közlekedés eszközei voltak, hanem a mindennapok részét is képezték. A lovak erőssége magával ragadó volt, a lovaskocsik pedig praktikus szállítási eszközként szolgáltak az embereknek. A lovaskocsi nagy előnye volt, hogy az ivásban megfáradt gazda nyugodtan elaludhatott a volánnál, abból nem lett baleset, hisz az okos állatok tudták az utat, szépen hazataláltak és megálltak a kapu előtt. Ma már sajnos ritkábban találkozhatunk a régi világ hangulatával a városokban, de emlékezetes pillanatként élnek tovább a régi idők varázsával.