„Ez a minimum, amit megtehetünk” – így segíti a menekülteket Csuti

Példamutató módon használja ki az ismertségét Szabó András Csuti. Az üzletember korábban is aktívan jótékonykodott, sőt saját applikációt is fejlesztett, aminek lényege, hogy minél több ember hajtson végre egyszerű, hétköznapi jó cselekedeteket, így téve szebbé a világot. Nem csoda hát, hogy az orosz–ukrán háború elszenvedőit sem hagyja segítség nélkül: a napokban Beregsurányba és Vásárosnaményba utazott, ahol közel tizenöt köbméternyi adományt osztott szét a menekülteknek.

Jóllehet, Csuti nem először találkozott nehéz sorsú emberekkel, de az ott látottak őt is mélységesen megrázták.

– Amikor olvastam a hírekben, hogy emberek ezrei menekülnek át a háborús övezetből Magyarországra, rögtön eldöntöttem, hogy a magam eszközeivel segíteni fogok. Összefogtam a gróf Széchenyi családdal, hogy minél több adományt vihessünk az arra rászorulóknak. Szándékosan több autóval mentünk, szabad helyekkel, hogy ha szükséges, akkor fuvarban is segíthessünk néhány embernek – kezdte a Metropolnak Csuti, aki szerint nem lehet felkészülni arra, amit az ilyen menekültpontoknál tapasztal az ember.

– Rengeteg fiatal nő, édesanya volt ott gyerekekkel, a csecsemőktől a kamaszokig. Borzalmas volt látni a fáradtságot, a fájdalmat, a kétségbeesést a szemükben. Néhány nap alatt fordult fel az életük: hetekkel ezelőtt még ők is ugyanolyan életet éltek, mint mi, a saját otthonukban, most pedig a bőröndjükben van az egész életük, már ami megmaradt belőle. Egy másik országban várják a sorsukat teljes bizonytalanságban, miközben azt sem tudják, áll-e még az otthonuk és mi van a szeretteikkel... Azt lehet látni ezeken az embereken, hogy elképesztően megviseltek, zavarodottak, ami nem meglepő, hiszen lehet, hogy néhány órával azelőtt még golyók elől menekültek... Nem tudom szavakkal leírni ezt a hangulatot.

Miután több órát töltött a csapat a helyszínen, Csutiék öt menekültet beültettek az autójukba és felhozták őket Budapestre.

– Azt hiszem, ez a minimum, amit valaki megtehet, ha van autója és egy kis ideje. Rengeteg önkéntessel találkoztam a határnál, akiket maximális tisztelet illet, mert erejükön felül igyekeznek minden fizikai és lelki segítséget megadni ezeknek az embereknek, a nap huszonnégy órájában.

Tolmács és száraz élelmiszer kell

Csuti az önkéntesektől érdeklődött afelől is, mire van igazán nagy szükség, jóllehet, gyakorlatilag minden adományt szívesen fogadnak a menekültek számára. – Szárazáruból soha nem elég: tészta, rizs, instant leves, ezek mind nagyon jól jönnek. Természetesen egyéb élelmiszereket is várnak, illetve nagy szükség volna tolmácsra és fuvarra. Én már eldöntöttem, hogy a napokban visszatérek egy újabb adag adománnyal és elegendő hellyel a kocsimban ahhoz, hogy felhozhassak Budapestre néhány embert.