Nem csak zenészként volt rendkívül tehetséges a hétfőn 78 éves korában elhunyt Kóbor János. Az Omega frontembere futballistaként, atlétaként és sakkozóként is sokra vihette volna.
Futballistaként kezdte, atlétaként folytatta, majd zenész lett Kóbor János. Az Omega legendás énekese december 6-án hunyt el, miután szervezette feladta a harcot a koronavírussal szembeni küzdelemben.
Kocsis volt a példaképe
A magyar futball legendáit tekintette példaképének Kóbor János, akinek először az 1954-es világbajnokság gólkirálya, Kocsis Sándor volt a kedvence.
– Eleinte futballoztam az NB II-es Dohánygyári Kinizsi kölyökcsapatában afféle 8-as szerepkörben – mesélte 2020-ban a Borsnak Kóbor János, aki hétfőn 78 éves korában hunyt el. – Az Aranycsapat ásza, az olimpiai bajnok Kocsis Sándor volt a példaképem. Később – a fradista Varga Zoltán, illetve az újpesti Göröcs János remeklése miatt – ez a poszt, a jobbkötőé megmaradt kedvencnek. Varga Zoli járt a koncertjeinkre, azokon még sörcsapolást is bevállalt.
Célba vette az olimpiát
Kóbor János 1961-ben arra készült, hogy szerepelni fog a négy évvel későbbi tokiói olimpián.
– A futballpályán 1957-ben, tizennégy éves koromban meglátott Agócs Jenő, a MAFC egyik atlétikai edzője, és átcsábított a futók közé. Három év múlva kitűzte a nagy célt, azt, hogy ott leszünk az 1964-es tokiói olimpián 110 méteres gátfutásban. Viszont nem volt bennem igazi elszántság, főleg azért, mert az amerikai gátfutók fantasztikusak voltak, továbbá a rengeteg munka elvégzése miatt sem, ami az olimpiai csapattagsághoz volt szükséges. Végül ezt a kérdést egy szerencsétlen sérülésem „megoldotta”, így lemaradtam az olimpiáról. Onnantól maradt az egyetem és az Omega.
Parti Polgár Judittal
Kóbor János tavaly azt is elárulta, nagyon büszke volt arra, hogy egyszer remizett az Oscar-díjas sakkozóval, Polgár Judittal.
– Judit szimultánján a partink szemtanúja volt a sakkolimpiai aranyérmes orosz Vlagyimir Kramnyik, aki az asztalok között sétálva hosszasan állt a táblámnál, majd megjegyezte: „Nem áll rosszul, de Judit a végjátékban biztosan eldönti a találkozót.” Azt tanácsolta, ha Polgár Judit véletlenül döntetlent ajánl, azt fogadjam el. „Véletlenül” elfogadtam...
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre