Megint egy budapesti épületen, most az Állami Operaházon csodálkozik a világ!

Már meg sem lepődünk, mégis minden alkalommal megdobban a szívünk: ha műemlékvédelemről és építészeti pompáról van szó, Budapestnek aligha van párja az öreg kontinensen. Legalábbis, ha az elmúlt évek rangosabbnál rangosabb nemzetközi építészeti díjait vesszük alapul, amelyekből bőven jutott az utóbbi időben például a Magyar Zene Házának vagy a Néprajzi Múzeumnak. A főváros legújabb építészeti elismerését pedig a Magyar Állami Operaház lenyűgözően felújított épülete zsebelte be a 2026-os Europa Nostra-díjak kiosztásakor, ahol az opera 18 ország 30 projektje közül emelkedett ki.

Budapest az építészet fővárosa lett: most az Állami Operaház miatt

Az utóbbi években menetrendszerűen érkeznek a rangos építészeti elismerések Magyarországra. Most az Operaház került sorra, amelynek restaurálása során nemcsak az aranyfüst csillogását adták vissza, hanem a modern technológiát is úgy rejtették el a falak között, hogy az épület megőrizte a tervező, Ybl Miklós eredeti vízióját. A nemzetközi zsűri nem véletlenül ámult el: 

Erdélyi kincs, magyar lélek

A siker azonban nem állt meg a Budapest táblánál: a magyar szíveknek legalább ennyire kedves az az elismerés is, ami Erdélybe került, méghozzá a válaszúti Bánffy-kastély felújításáért, amit ráadásul egy ízig-vérig magyar szakmai gárda végzett el.

Ezzel az épület, amely a Bánffy család egyik legfontosabb rezidenciája volt, hosszú évek pusztulása után visszanyerte régi fényét. A szakmai zsűri is kiemelte, hogy a válaszúti projekt keretében a restaurálást végző szakemberek és építészek olyan precizitással nyúltak a belső terekhez – főleg a híres faburkolatokhoz –, ami példaértékű egész Európa számára.

Európa ismét fejet hajtott a magyar építészet előtt, Budapest sokadik "építészeti Oscar-díja" pedig jól mutatja azt is, hogy a magyar szakemberek méltó módon viszik tovább Ybl Miklós, Steindl Imre vagy Lechner Ödön nem éppen könnyű örökségét.