
Bóka János: Ukrajna politikai megfontolásból alkalmazott olajblokádot Magyarországgal szemben
A jövőben ez minden magyar–ukrán tárgyalás hátterében felsejlik majd.
A Tisza politikusainak szerinte bele kell állni az áremelésbe.
„A politikusnak bele kell állni abba, hogy igen, szeretnék energiaátmenetet kedves választók, és el is fogunk költeni a költségvetésből ennyit és ennyit” – mondta 2025 nyarán Kapitány István egy rádiós interjúban. A napokban nyilvánosságra került tiszás energiatervet tehát a magyarokkal fizettetnék meg – írja a Ripost.

A Tisza Párt gazdasági embere már a nyáron világosan arról beszélt egy interjúban (34.35-től), hogy a Tisza energiaátállási tervét a magyar emberekkel fizettetnék meg. Kapitány István az idézett interjúban világosan beszélt:
„A politikusnak bele kell állni abba, hogy igen, szeretnék energiaátmenetet kedves választók, és el is fogunk költeni a költségvetésből ennyit és ennyit” – mondta a Shelltől igazolt tiszás gazdasági szakember. Mindez ma már nem meglepő.
A napokban hozta nyilvánosságra Csercsa Balázs, a Tisza Párt egykori munkatársa azt a tiszás energiatervet, ami egyértelművé teszi:
A háború és Ukrajna finanszírozását, valamint az orosz energiáról való leválás brutális költségeit a magyarokkal fizettetnék meg.
A Tisza energiaterve nem más, mint a magyar családok, a fiatalok és a nyugdíjasok lecsapolása.
A pénzügyi terhek növekedése olyan mértékű lenne, hogy az komoly megélhetési és gazdasági válságot okozna hazánkban.
A magyar háztartások éves átlagos rezsiköltsége ma 250-350 ezer forint a rezsicsökkentésnek köszönhetően. Ezt törölné el tervei szerint a Tisza, ami háromszoros rezsiárakat és átlagosan egymillió forintos rezsiköltséget jelentene évente. A gázszámla pluszköltsége rezsicsökkentett ár nélkül, a tiszás felárral egy átlagcsaládnál azt jelentené, hogy havonta 31 ezer forinttal kellene többet fizetniük. A havi áramszámlát tekintve a rezsicsökkentett ár nélkül, a tiszás tervek megvalósulásával az áramszámla 16 ezer forinttal emelkedne havonta.
Az mára világossá vált, hogy a Tisza kész végrehajtani Brüsszel és Zelenszkij követelését: Magyarországot is teljesen el akarják vágni az olcsóbb orosz kőolajtól és gáztól, bármennyibe kerül is a magyaroknak.
Márpedig egy ilyen átállás rengeteg pénzbe kerül, hiszen Magyarország kőolaj- és gázellátása – földrajzi adottságánál fogva – évtizedek óta nagyrészt az orosz kőolaj- és gázvezetékre épül.
Amellett, hogy a kormány jelentős eredményeket ért el abban, hogy más energiaforrásokat is beszerezzen, és több ezer kilométeres új vezetékeket építsen, orosz energia nélkül komoly veszélybe kerülne a lakosság és a vállalkozások energiaellátása. Az átállás pedig olyan magas költségekbe kerülne, hogy abba belerokkanhat Magyarország. Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója szerint az orosz energiáról való leválás évente kb. 500-600 millió dollárba (kb. 180-220 milliárd forint) kerülne, míg a Mol százhalombattai finomítójának átállítása egyszeri 500-700 millió dolláros (kb. 180-250 milliárd forint) beruházást igényelne.
A tiszás energiaterv a védett benzinár kivezetésével is számol. A kormány az ukrán olajblokád és a közel-keleti konfliktus miatt kialakult benzinárrobbanás következtében vezette be a védett árat. A benzin ára így literenként 595, a dízelolaj ára pedig 615 forint, a kormány így védi a magyar családokat és vállalkozásokat a jelentős benzináremeléstől.
Egy család havi benzinköltsége védett ár nélkül, a tiszás felárral azt jelentené, hogy havonta 48 600 forinttal emelkednének meg az üzemanyagköltségeik.
A tiszás energiaterv része az is, hogy különadót vetnének ki a magyar emberek megtakarításaira. Az már a cinizmusukat jelzi, hogy ezt az egyszerű pénzrablást elnevezték „energiafüggetlenségi” adónak. Ezt a pénzt valójában magyar családoktól vennék el. Fekete-fehéren leírták: évente 240-360 milliárd forintot vennének ki az emberek zsebéből egy 1-1,5%-os megtakarítási különadóval, hogy finanszírozzák az orosz kőolajról való leválás és a százhalombattai finomító átalakításának hatalmas költségeit. Egyszerűen el akarják venni a magyar emberek megtakarításainak egy részét.
A magyar családok a nemzeti kormányzás óta tudtak úgy megerősödni, hogy növeljék megtakarításaikat. Munkával és a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően tudtak félretenni. A lakossági megtakarítások ma történelmi csúcson vannak: közel 13 ezer milliárd forint, ebből mintegy 11 ezer milliárd állampapírban. Ez a pénz a magyar családok, a nyugdíjasok és a fiatalok megtakarítása. Ma csak állampapírban több mint egymillió magyar embernek van megtakarítása.
A nyilvánosságra került dokumentum szerint a Tisza Párt eladná a jelenleg nemzeti kézben lévő nagy energiavállalatokat, a Molt és az MVM-et is. Ezzel ismét megszűnne két olyan jelentős nemzetstratégiai vállalat, amelyeket a korábbi privatizációk után az állam visszavásárolt.
Mindkét vállalat jelentős és stabil piaccal rendelkezik, egyértelmű, hogy a nemzetközi konkurenciájuk boldogan megvásárolná.
A teljes gátlástalanság, hogy a Mol technológiai átalakítását még az eladás előtt a lakosság megadóztatásából meg is finanszíroznák. Ilyet már láttunk, amikor 8%-os garantált hozammal privatizáltak közműcégeket Gyurcsány Ferencék, és ha nem jött össze piaci alapon, akkor a költségvetés a mi adóinkból fizette ki az új tulajdonosokat.
A tiszás energiaterv tehát nem egyszerű energetikai átállást jelent, hanem a magyar családok kifosztását.
A háromszoros rezsi, az ezer forint feletti benzinár és a lakossági megtakarítások megadóztatása minden magyar embert, minden magyar családot érintenek, ami megélhetési válságba sodorná Magyarországot. Ők is tudják, hogy ez mit jelentene, ezért is cinikus, hogy a terv része az is, hogy már előre kigondolták ezeknek az intézkedéseknek a kommunikációját, amely úgy szól, hogy minden megszorítást a Fideszre és Trumpra kell fogni. A Tisza ukrán- és Brüsszel-barát politikája nemcsak Magyarország békéjét és biztonságát, hanem minden magyar ember és minden magyar család pénzét is fenyegeti.
Amennyiben hatalomra kerül, döbbenetes megszorításokra készül a Tisza Párt. Terveiket most is titkolnák, ám nyilvánosságra került Kapitányék „Energiaellátási terve”. Magyar Péter közösségi oldalán tagadni próbál.

„Befújta hozzám a szél Kapitány István csapatának legújabb anyagát. A valóságot persze most is elhallgatnák. Amire készülnek, arról a Tisza szavazói semmit sem tudnak. Éppen az ilyenek miatt lett elegem a Tisza Pártból” – olvasható Csercsa Balázs történész, a Tisza Párt egykori önkéntese és egyházpolitikai munkacsoportjának volt vezetője hétfő reggeli Facebook-posztjában. Csercsa közzé is tette az általa megszerzett ötoldalas dokumentumot.
A Tisza-terv három, a magyarokat legsúlyosabban érintő pontjai a következők:
Eltörölnék a védett üzemanyagárat.
Eltörölnék a rezsicsökkentést.
Bevezetnék az energiafüggetlenségi adót, amivel még azt is meg akarják ideologizálni, miért fizessünk többet.
Az iráni háború miatt energiaválság alakul ki még a nyár előtt Európában,
ezért a Tisza-kormány megalakulása után az egyik legsürgetőbb feladat az lesz, hogy azonnali korrekciókat hajtson végre a magyar energiapolitikában” – kezdődik az Energiaellátási terv című anyag. A bevezetésben a szöveg írói rögzítik, hogy „Magyarországnak rendeznie kell a konfliktusait az Európai Bizottsággal és Ukrajnával, erre pedig érdemi kompromisszumok nélkül nincs lehetőség az orosz energiahordozók kivezetése nélkül.”
Mint írják, „ez a fordulat egyben lehetőséget ad arra is, hogy a Tisza szakítson a Fidesz-kormányok túlzott állami kontrollra épülő modelljével – a hatósági árszabályozással és a hazai szereplők mesterséges előnyben részesítésével – és
az Európai Bizottság iránymutatásaihoz igazodva liberalizálja a magyar energiapiacot.
Elismerik azt is, hogy tervük „politikailag kockázatos, mert több komoly támadási felületet nyit meg, ezért a végrehajtás csak fegyelmezett, előre felépített menetrend szerint lehet sikeres. Ez a dokumentum a legsürgetőbb kihívásokat, az azokra adandó intézkedéseket, a tervezett ütemezést, valamint a politikai kockázatok kezelésének módját foglalja össze” – rögzítik.
Kapitányék terve szerint a „külpolitikai konszolidációhoz” Magyarországot csatlakoztatnák az Európai Bizottság RePowerEU kezdeményezéséhez, és kivezetnék az orosz energiabeszerzéseket. Szerintük „a hatóságilag szabályozott közüzemi díjak és a közelmúltban bevezetett védett ár elszakadtak a piaci realitásoktól: egyszerre okoznak jelentős torzulásokat és veszik el a lakosságtól az energiatakarékossági ösztönzőket”. Azt is megemlítik, hogy „mindkét megoldás szembemegy az Európai Bizottság iránymutatásaival, amelyeket előbb-utóbb egyébként is át kell ültetni”. Mint a dokumentumban szerepel: „a védett árak túl nagy terhet tesznek az értéklánc szereplőire – különösen az üzemanyag-kereskedőkre –, minden piaci logikával szembemennek, és diszkriminatív módon kedveznek a hazai fogyasztóknak, ami nem illeszkedik az EU közös piacra és versenyjogra épülő logikájához”.
Rögzítik, hogy
a Tisza-kormány megalakulása után ezt a két kihívást – az orosz energiabeszerzések leépítését és a túlzott állami szerepvállalás visszaszorítását – azonnal kezelni kell.
A Tisza mindezekhez „haladéktalanul” hozzálátna a kormányváltás után, méghozzá az alábbi lépésekben:
Első lépésként azonnal kivezetnék a védett árat.
Mint írják, „az orosz olajról való azonnali leválás miatt csökken a rendelkezésre álló olaj mennyisége, a Dunai Finomító termékkihozatala pedig romlani fog. Ebből az következik, hogy több, a jelenleginél drágább finomított olajtermékimportra és az üzemanyagkereslet-visszafogására lesz szükség. Ez a jelenlegi árkörnyezetben nem kezelhető, ezért a védett árat azonnal ki kell vezetni”.
A második lépésként
eltörölnék a rezsicsökkentést.
Mint írják, „ahogy az üzemanyagoknál, úgy a lakossági energia esetében is csak magasabb árkörnyezet mellett lehet visszafogni az igényeket”. Ezen a ponton az Európai Bizottság iránymutatásaira hivatkoznak, ami „a lakossági árszabályozás liberalizációját és a piac külföldi vállalatok előtti megnyitását írják elő”.
A harmadik lépés
a Mol Dunai Finomítójának átállítása,
amihez szerintük mintegy egymilliárd euró értékű beruházásra lesz szükség. A projekt várható időtartama két év.
Negyedik lépésként
bevezetnék az energiafüggetlenségi adót a megtakarításokra.
Mindezt meg is ideologizálják – mint írják – „úgynevezett rezsicsökkentési alap 600 milliárd forintjára a pénzügyminiszter igényt formál a költségvetési hiány csökkentése miatt”. Ezért az orosz energiáról való leválás előre nem látható „következményeinek finanszírozásához bővíteni kell a költségvetési mozgásteret, ez pedig új adó bevezetését indokolja”. Mint rögzítik,
a vállalati versenyképesség megőrzése és a lakosságnál rendelkezésre álló rekordmértékű anyagi tartalék miatt ezt célszerű a háztartások megtakarításaira kivetni.
Rögzítik azt is, hogy „a nemzetközi tapasztalatok alapján az 1-1,5 százalékos adókulcs nem vált ki érdemi társadalmi ellenállást, ugyanakkor fedezetet nyújthat a dunai finomító átállításának költségvetési terheire”.
„Magyarországon a lakossági megtakarítások mértéke az európai átlaghoz képest nagyon magas. A lakossági állampapírok állománya jelenleg 11 ezer milliárd forint, a befektetési alapokban elhelyezett lakossági vagyon pedig történelmi csúcson van, közel 13 ezer milliárd forint! A megtakarításokra kivetett 1 százalékos adókulcs így évi 240 milliárd, 1,5 százalék pedig 360 milliárd forint bevételt jelent! Az EFA-t két évre kell bevezetni, bevételei 2026-ban és 2027-ben finanszírozzák az energiaátállás költségeit” – olvasható a dokumentumban.
Az orosz eredetű benzin és gázolaj magyarországi behozatalának azonnali tilalmát már az Országgyűlés alakuló ülésén benyújtanák. Majd az új kormány hivatalba lépésének napján energia-veszélyhelyzetet hirdetnének. Új vezetése lenne terveik szerint a Molnak, és új igazgatósági tagokat delegálnának. „2028 végéig végig kell vinni az állami kézben lévő Mol-részvények eladását és az MVM legalább 75 százalékos tulajdonrészének privatizációját! Ez végleg lezárja az energiaszektor piaci alapokra helyezésének folyamatát” – rögzítik.
A dokumentum kitér arra is, hogy a tervük
„gyökeresen alakítja át az ellátási rendszert, ami a társadalmi feszültségek átmeneti növekedésével fenyeget”.
Példaként említi, hogy az orosz energiáról való leválás és az árszabályozás megszüntetése miatt a lakossági áram- és gázszámlák legalább a jelenlegi szint 2-2,5-szeresére emelkednének. Az áremelkedés miatti társadalmi elégedetlenséget „túlfogyasztással” magyaráznák, és a Fideszre hárítanák.
A másik támadási felületnek azt nevezték meg, hogy az orosz energiáról való leválás és az árszabályozás miatt a benzin ára megközelítené, a dízelé pedig vélhetően meg is haladná az ezer forintos literenkénti szintet. Az üzemanyagár-emelkedést „a védett árak miatt kialakult piaci torzulásokkal kell indokolni. Az áremelkedésért az iráni háborút és Orbán szövetségesét, Donald Trump elnököt kell hibáztatni!” – olvasható a dokumentumban.
A harmadik támadási felület az energiafüggetlenségi adó bevezetése. Ezt azzal kezelnék, hogy „az adót nagyrészt a gazdagok, a NER elitje fizeti! Őket külön vagyonadóval is kell sújtani, ami szintén az energiaátállási alapba kerül. Ennek behajtása azonban nehézkes, a bevétel többségében az EFA-ból érkezik, ami a lakosságtól gyorsan és egyszerűen behajtható. A NER-vagyonadó azonban alkalmas a közvélemény indulatainak irányítására!” – írják.
A dokumentum egyes elemei nem ismeretlenek, Kapitány István korábban már nemcsak elszólta magát, hanem a fentebb ismertetett terv egyes elemeit árulta el.
„Sokkal kevesebb különadóra van szükség, sokkal kedvesebb árstopra, árrésstopra [van szükség]”
– fogalmazott Kapitány István a salgótarjáni kampányrendezvényén. A Tisza Párt gazdaságpolitikusa három tételt említett: különadó, ástop, árrésstop. A felsorolt tételek – különösen a különadók – kivezetésével a külföldi cégeknek kedvezne a Tisza Párt, és a nemzetközi nagyvállalatok helyett az emberekkel fizettetné meg a költségeket, amelyek éves szinten százmilliárd forintnál is többet jelentenének.
Nemcsak Kapitány István mondataival cseng egybe a most kiszivárgott dokumentum. Mint arról a Mandiner beszámolt: Tarr Zoltán a Politicónak adott interjúban leplezte le pártját, amikor azt mondta,
győzelmük esetén 2035-ig köteleznék a Molt az orosz olajimport teljes leállítására.
A lépés szimbolikus és gyakorlati értelemben is fordulópontot jelentene: Magyarország évtizedek után szakítana az orosz energiafüggőséggel, még akkor is, ha ez az üzemanyagárak emelkedéséhez vezethet, és feszültséget teremthet a rezsicsökkentés politikájával.
Tarr Zoltán szerint ez a „speciális munkacsoport” által kidolgozott terv nem elsősorban a tulajdonviszonyokat, hanem a vállalati stratégiát célozza. Az orosz olajtól való elszakadás stratégiai átállással valósulna meg. Az energiafüggetlenedési terv része a Tisza átfogó rendszerváltási programjának, amelyben a párt tudatosan épít az üzleti szektorból érkező szakemberekre.
A leendő energiaügyi miniszternek kiszemelt Kapitány István, a Shell globális ügyvezető alelnöke pontosan azt a fajta nemzetközi tapasztalatot hozza magával, amely az orosz olaj kivezetésével járó komplex tárgyalásokhoz és piaci átálláshoz szükséges.
A párt logikája szerint a multinacionális cégeknél edződött vezetők nemcsak a hatékonyságot növelik, de mentesek azoktól a kormányzati „terhektől” is, amelyek kompromittálnák az Orbán-rendszer lebontását.
De a cél elérése alkotmányos akadályokba ütközhet.
Tarr Zoltán szerint a Tisza mindkét forgatókönyvre készül: ha meglesz a kétharmad, akár az Orbán által 2011-ben átírt alkotmányt is újratárgyalnák.
Az orosz olaj 2035-ig történő kivezetése azonban már most is biztos pontnak tűnik a programban – függetlenül attól, hogy közben a benzinkutakon és a rezsiszámlákon ez először fájdalmas áremelkedést jelent.

A jövőben ez minden magyar–ukrán tárgyalás hátterében felsejlik majd.

Magyarország álláspontja nem változott.

Részletes értékelést adott az elmúlt néhány napról.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélrePortfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.