Kapitány István: a magyarok fizessék meg a drágább energiát!

„A politikusnak bele kell állni abba, hogy igen, szeretnék energiaátmenetet kedves választók, és el is fogunk költeni a költségvetésből ennyit és ennyit” – mondta 2025 nyarán Kapitány István egy rádiós interjúban. A napokban nyilvánosságra került tiszás energiatervet tehát a magyarokkal fizettetnék meg - írja a Ripost.

A Tisza Párt gazdasági embere már a nyáron világosan arról beszélt egy interjúban (34.35-től), hogy a Tisza energiaátállási tervét a magyar emberekkel fizettetnék meg. Kapitány István az idézett interjúban világosan beszélt:

„a politikusnak bele kell állni abba, hogy igen, szeretnék energiaátmenetet kedves választók, és el is fogunk költeni a költségvetésből ennyit és ennyit” – mondta a Shelltől igazolt tiszás gazdasági szakember. Mindez ma már nem meglepő.

A napokban hozta nyilvánosságra Csercsa Balázs, a Tisza Párt egykori munkatársa azt a tiszás energiatervet, ami egyértelművé teszi:

• eltörölnék a rezsicsökkentést, így háromszorosára emelnék a magyarok rezsiköltségeit,
• eltörölnék a védett üzemanyagárat, amiért ezer forint feletti benzinár várna a magyarokra és
• különadót vetnének ki a megtakarításokra is.

A háború és Ukrajna finanszírozását, valamint az orosz energiáról való leválás brutális költségeit a magyarokkal fizettetnék meg. 

A Tisza energiaterve nem más, mint a magyar családok, a fiatalok és a nyugdíjasok lecsapolása.

 A pénzügyi terhek növekedése olyan mértékű lenne, hogy az komoly megélhetési és gazdasági válságot okozna hazánkban.

A magyar háztartások éves átlagos rezsiköltsége ma 250–350 ezer forint a rezsicsökkentésnek köszönhetően. Ezt törölné el tervei szerint a Tisza, ami háromszoros rezsiárakat és átlagosan egymillió forintos rezsiköltséget jelentene évente. A gázszámla pluszköltsége rezsicsökkentett ár nélkül, a tiszás felárral egy átlagcsaládnál azt jelentené, hogy havonta 31 ezer forinttal kellene többet fizetniük. A havi áramszámlát tekintve a rezsicsökkentett ár nélkül, a tiszás tervek megvalósulásával az áramszámla 16 ezer forinttal emelkedne havonta.

Márpedig egy ilyen átállás rengeteg pénzbe kerül, hiszen Magyarország kőolaj- és gázellátása – földrajzi adottságánál fogva – évtizedek óta nagyrészt az orosz kőolaj- és gázvezetékre épül. 

Amellett, hogy a kormány jelentős eredményeket ért el abban, hogy más energiaforrásokat is beszerezzen, és több ezer kilométeres új vezetékeket építsen, orosz energia nélkül komoly veszélybe kerülne a lakosság és a vállalkozások energiaellátása. Az átállás pedig olyan magas költségekbe kerülne, hogy abba belerokkanhat Magyarország. Hernádi Zsolt, a MOL vezérigazgatója szerint az orosz energiáról való leválás évente kb. 500–600 millió dollárba (kb. 180–220 milliárd forintba) kerülne, míg a MOL százhalombattai finomítójának átállítása egyszeri 500–700 millió dolláros (kb. 180–250 milliárd forintos) beruházást igényelne.

Ezer forint feletti benzinár várna a magyarokra a védett ár kivezetésével

A tiszás energiaterv a védett benzinár kivezetésével is számol. A kormány az ukrán olajblokád és a közel-keleti konfliktus miatt kialakult benzinárrobbanás miatt vezette be a védett árat. A benzin ára így literenként 595, a dízelolaj ára pedig 615 forint, a kormány így védi a magyar családokat és vállalkozásokat a jelentős benzináremeléstől.

Különadó a lakossági megtakarításokra

A tiszás energiaterv része, az is, hogy különadót vetnének ki a magyar emberek megtakarításaira. Az már a cinizmusukat jelzi, hogy ezt az egyszerű pénzrablást elnevezték „energiafüggetlenségi” adónak. Ezt a pénzt valójában magyar családoktól vennék el. Fekete-fehéren leírták: évente 240–360 milliárd forintot vennének ki az emberek zsebéből egy 1–1,5%-os megtakarítási különadóval, hogy finanszírozzák az orosz kőolajról való leválás és a százhalombattai finomító átalakításának hatalmas költségeit. Egyszerűen el akarják venni a magyar emberek megtakarításainak egy részét.

A magyar családok a nemzeti kormányzás óta tudtak úgy megerősödni, hogy növeljék megtakarításaikat. Munkával és a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően tudtak félretenni. A lakossági megtakarítások ma történelmi csúcson vannak: közel 13 ezer milliárd forint, ebből mintegy 11 ezer milliárd állampapírban. Ez a pénz a magyar családok, a nyugdíjasok és a fiatalok megtakarítása. Ma csak állampapírban több mint egymillió magyar embernek van megtakarítása.

A MOL és az MVM kijátszása külföldieknek

A nyilvánosságra került dokumentum szerint a Tisza Párt eladná a jelenleg nemzeti kézben lévő nagy energiavállalatokat, a MOL-t és az MVM-et is. Ezzel ismét megszűnne két olyan jelentős nemzetstratégiai vállalat, amelyeket a korábbi privatizációk után az állam visszavásárolt.

Mindkét vállalat jelentős és stabil piaccal rendelkezik, egyértelmű, hogy a nemzetközi konkurenciájuk boldogan megvásárolná.

A teljes gátlástalanság, hogy a MOL a technológiai átalakítást még az eladás előtt a lakosság megadóztatásából meg is finanszíroznák. Ilyet már láttunk, amikor 8%-os garantált hozammal privatizáltak közműcégeket Gyurcsány Ferencék, és ha nem jött össze piaci alapon, akkor a költségvetés a mi adóinkból fizette ki az új tulajdonosokat.

A tiszás energiaterv tehát nem egyszerű energetikai átállást jelent, hanem a magyar családok kifosztását. 

A háromszoros rezsi, az ezer forint feletti benzinár és a lakossági megtakarítások megadóztatása minden magyar embert, minden magyar családot érintenek, ami megélhetési válságba sodorná Magyarországot. Ők is tudják, hogy ez mit jelentene, ezért is cinikus, hogy a terv része az is, hogy már előre kigondolták ezeknek az intézkedéseknek a kommunikációját, amely úgy szól, hogy minden megszorítást a Fideszre és Trumpra kell fogni. A Tisza ukrán- és Brüsszel-barát politikája nemcsak Magyarország békéjét és biztonságát, hanem minden magyar ember és minden magyar család pénzét is fenyegeti.

Kiszivárgott a Tisza titkos energiaterve: eltörölnék a védett üzemanyagárat és a rezsicsökkentést, de jönne egy húsbavágó adó is

Amennyiben hatalomra kerül, döbbenetes megszorításokra készül a Tisza Párt. Terveiket most is titkolnák, ám nyilvánosságra került Kapitányék „Energiaellátási terve”. Magyar Péter közösségi oldalán tagadnipróbál.

„Befújta hozzám a szél Kapitány István csapatának legújabb anyagát. A valóságot persze most is elhallgatnák. Amire készülnek, arról a Tisza szavazói semmit sem tudnak. Éppen az ilyenek miatt lett elegem a Tisza Pártból” – olvasható Csercsa Balázs történész, a Tisza Párt egykori önkéntese és egyházpolitikai munkacsoportjának volt vezetője hétfő reggeli Facebook-posztjában. Csercsa közzé is tette az általa megszerzett ötoldalas dokumentumot. 

A Tisza-terv három, a magyarokat legsúlyosabban érintő pontjai a következők:

ezért a Tisza-kormány megalakulása után az egyik legsürgetőbb feladat az lesz, hogy azonnali korrekciókat hajtson végre a magyar energiapolitikában” – kezdődik az Energiaellátási terv című anyag. A bevezetésben a szöveg írói rögzítik, hogy „Magyarországnak rendeznie kell a konfliktusait az Európai Bizottsággal és Ukrajnával, erre pedig érdemi kompromisszumok nélkül nincs lehetőség az orosz energiahordozók kivezetése nélkül”. 

Mint írják, „ez a fordulat egyben lehetőséget ad arra is, hogy a Tisza szakítson a Fidesz-kormányok túlzott állami kontrollra épülő modelljével – a hatósági árszabályozással és a hazai szereplők mesterséges előnyben részesítésével – és 

„Politikailag kockázatos” 

Elismerik azt is, hogy tervük „politikailag kockázatos, mert több komoly támadási felületet nyit meg, ezért a végrehajtás csak fegyelmezett, előre felépített menetrend szerint lehet sikeres. Ez a dokumentum a legsürgetőbb kihívásokat, az azokra adandó intézkedéseket, a tervezett ütemezést, valamint a politikai kockázatok kezelésének módját foglalja össze” – rögzítik.

Kapitányék terve szerint a „külpolitikai konszolidációhoz” 

Magyarországot csatlakoztatnák az Európai Bizottság RePowerEU kezdeményezéséhez, és kivezetnék az orosz energiabeszerzéseket. 

Szerintük „a hatóságilag szabályozott közüzemi díjak és a közelmúltban bevezetett védett ár elszakadtak a piaci realitásoktól: egyszerre okoznak jelentős torzulásokat és veszik el a lakosságtól az energiatakarékossági ösztönzőket”. Azt is megemlítik, hogy „mindkét megoldás szembe megy az Európai Bizottság iránymutatásaival, amelyeket előbb-utóbb egyébként is át kell ültetni”. Mint a dokumentumban szerepel: „a védett árak túl nagy terhet tesznek az értéklánc szereplőire – különösen az üzemanyag-kereskedőkre –, minden piaci logikával szembe mennek, és diszkriminatív módon kedveznek a hazai fogyasztóknak, ami nem illeszkedik az EU közös piacra és versenyjogra épülő logikájához”.

Rögzítik, hogy 

A Tisza mindezekhez „haladéktalanul” hozzálátna a kormányváltás után, méghozzá az alábbi lépésekben:

Mint írják, „az orosz olajról való azonnali leválás miatt csökken a rendelkezésre álló olaj mennyisége, a Dunai Finomító termékkihozatala pedig romlani fog. Ebből az következik, hogy több, a jelenleginél drágább finomított olajtermék-importra és az üzemanyag-kereslet visszafogására lesz szükség. Ez a jelenlegi árkörnyezetben nem kezelhető, ezért a védett árat azonnal ki kell vezetni”. 

A második lépésként 

Mint írják, „ahogy az üzemanyagoknál, úgy a lakossági energia esetében is csak magasabb árkörnyezet mellett lehet visszafogni az igényeket”. Ezen a ponton az Európai Bizottság iránymutatásaira hivatkoznak, ami „a lakossági árszabályozás liberalizációját és a piac külföldi vállalatok előtti megnyitását írják elő”. 

A harmadik lépés 

amihez szerintük mintegy egymilliárd euró értékű beruházásra lesz szükség. A projekt várható időtartama két év.

Negyedik lépésként 

Mindezt meg is ideologizálják – mint írják – „úgynevezett rezsicsökkentési alap 600 milliárd forintjára a pénzügyminiszter igényt formál a költségvetési hiány csökkentése miatt”. Ezért az orosz energiáról való leválás előre nem látható „következményeinek finanszírozásához bővíteni kell a költségvetési mozgásteret, ez pedig új adó bevezetését indokolja”. Mint rögzítik,

Rögzítik azt is, hogy „a nemzetközi tapasztalatok alapján az 1-1,5 százalékos adókulcs nem vált ki érdemi társadalmi ellenállást, ugyanakkor fedezetet nyújthat a Dunai Finomító átállításának költségvetési terheire”.

„Magyarországon a lakossági megtakarítások mértéke az európai átlaghoz képest nagyon magas. A lakossági állampapírok állománya jelenleg 11 ezer milliárd forint, a befektetési alapokban elhelyezett lakossági vagyon pedig történelmi csúcson van, közel 13 ezer milliárd forint! A megtakarításokra kivetett 1 százalékos adókulcs így évi 240 milliárd, 1,5 százalék pedig 360 milliárd forint bevételt jelent! Az EFA-t két évre kell bevezetni, bevételei 2026-ban és 2027-ben finanszírozzák az energiaátállás költségeit” – olvasható a dokumentumban.

Az orosz eredetű benzin és gázolaj magyarországi behozatalának azonnali tilalmát már az Országgyűlés alakuló ülésén benyújtanák. Majd az új kormány hivatalba lépésének napján energia veszélyhelyzetet hirdetnének. Új vezetése lenne terveik szerint a MOL-nak, és új igazgatósági tagokat delegálnának. „2028 végéig végig kell vinni az állami kézben lévő MOL részvények eladását és az MVM legalább 75 százalékos tulajdonrészének privatizációját! Ez végleg lezárja az energiaszektor piaci alapokra helyezésének folyamatát” – rögzítik.

A dokumentum kitér arra is, hogy a tervük 

Példaként említi, hogy az orosz energiáról való leválás és az árszabályozás megszüntetése miatt a lakossági áram- és gázszámlák legalább a jelenlegi szint 2-2,5-szeresére emelkednének. Az áremelkedés miatti társadalmi elégedetlenséget „túlfogyasztással” magyaráznák, és a Fideszre hárítanák.

A másik támadási felületnek azt nevezték meg, hogy az orosz energiáról való leválás és az árszabályozás miatt a benzin ára megközelítené, a dízelé pedig vélhetően meg is haladná az ezer forintos literenkénti szintet. Az üzemanyagár-emelkedést „a védett árak miatt kialakult piaci torzulásokkal kell indokolni. Az áremelkedésért az iráni háborút és Orbán szövetségesét, Donald Trump elnököt kell hibáztatni!” – olvasható a dokumentumban.

A harmadik támadási felület az energiafüggetlenségi adó bevezetése. Ezt azzal kezelnék, hogy „az adót nagyrészt a gazdagok, a NER elitje fizeti! Őket külön vagyonadóval is kell sújtani, ami szintén az energiaátállási alapba kerül. Ennek behajtása azonban nehézkes, a bevétel többségében az EFA-ból érkezik, ami a lakosságtól gyorsan és egyszerűen behajtható. A NER vagyonadó azonban alkalmas a közvélemény indulatainak irányítására!” – írják.

Kapitány már korábban elszólta magát

A dokumentum egyes elemei nem ismeretlenek, Kapitány István korábban már nemcsak elszólta magát, hanem a fentebb ismertetett terv egyes elemeit árulta el. 

 – fogalmazott Kapitány István a salgótarjáni kampányrendezvényén. A Tisza Párt gazdaságpolitikusa három tételt említett: különadó, ástop, árrésstop. A felsorolt tételek – különösen a különadók – kivezetésével a külföldi cégeknek kedvezne a Tisza párt és a nemzetközi nagyvállalatok helyett az emberekkel fizettetné meg a költségeket, amelyek éves szinten százmilliárd forintnál is többet jelentenének. 

Tarr Zoltán a Politicónak erősítette meg az orosz olajról való leválást

Nemcsak Kapitány István mondataival cseng egybe a most kiszivárgott dokumentum. Mint arról a Mandiner beszámolt: Tarr Zoltán a Politicónak adott interjúban leplezte le pártját, amikor azt mondta

A lépés szimbolikus és gyakorlati értelemben is fordulópontot jelentene: Magyarország évtizedek után szakítana az orosz energiafüggőséggel, még akkor is, ha 

ez az üzemanyagárak emelkedéséhez vezethet, és feszültséget teremthet a rezsicsökkentés politikájával.

Tarr Zoltán szerint ez a „speciális munkacsoport” által kidolgozott terv nem elsősorban a tulajdonviszonyokat, hanem a vállalati stratégiát célozza. Az orosz olajtól való elszakadás stratégiai átállással valósulna meg. Az energiafüggetlenedési terv része a Tisza átfogó rendszerváltási programjának, amelyben a párt tudatosan épít az üzleti szektorból érkező szakemberekre. 

A leendő energiaügyi miniszternek kiszemelt Kapitány István, a Shell globális ügyvezető alelnöke pontosan azt a fajta nemzetközi tapasztalatot hozza magával, amely az orosz olaj kivezetésével járó komplex tárgyalásokhoz és piaci átálláshoz szükséges. 

A párt logikája szerint a multinacionális cégeknél edződött vezetők nemcsak a hatékonyságot növelik, de mentesek azoktól a kormányzati „terhektől” is, amelyek kompromittálnák az Orbán-rendszer lebontását.

De a cél elérése alkotmányos akadályokba ütközhet. 

Tarr Zoltán szerint a Tisza mindkét forgatókönyvre készül: ha meglesz a kétharmad, akár az Orbán által 2011-ben átírt alkotmányt is újratárgyalnák. 

Az orosz olaj 2035-ig történő kivezetése azonban már most is biztos pontnak tűnik a programban

 – függetlenül attól, hogy közben a benzinkutakon és a rezsiszámlákon ez először fájdalmas áremelkedést jelent.