A száz éve Nagybányán dolgozó festőművészek alkotásai a magyar műkincspiac egyik legértékállóbb befektetései. Nem véletlen, hogy hatalmas az érdeklődés a Darabanth aukciósház nemzetközi nagyárverésén most megjelent gazdag választék után.
Patkó Károly Nagybányai táj című rézkarcával indítják az árverést, amelynek egy másik példánya utoljára éppen húsz éve szerepelt aukción – mondta el a Metropolnak Csonka Krisztián a Darabanth aukciósház cégvezetője. -A festő és grafikus Nagybányán készült munkái ritkák, mivel csak nagyon röviden ideig, az 1920-as évek közepén dolgozott Nagybányán és elsősorban Felsőbányán Aba-Novák Vilmos, Kelemen Emil és Nagy Oszkár társaságában. Kiemelt tétel az előbb említett Nagy Oszkár „Napsütéses felsőbányai utcarészlet” című festménye 1935-ből, a művész legjobb korszakából való, amely még soha sem szerepelt árverésen.
Iván Szilárd egy nagybányai építkezést ábrázoló, 1942-ben készült akvarellje azért is érdemel külön említést, mivel a művész Réti Istvánnal, a nagybányai festőiskola egyik alapítójával és volt mesterével levelezett az évben a vízfestés művészetéről és a festőkolóniát érintő építkezésekről. Sztelek Norbert ugyancsak az 1940-es évek elejéről származó pasztellje igazi kuriózum, mivel a hátoldalán még szerepel egy korabeli felirat, mely szerint 20 pengő utánvéttel küldte azt el és a festő 1941-es évszámmal datálta munkáját. Az árverési anyag kisebb szenzációja Mund Hugó rézkarcának felbukkanása. A művészről és feleségéről, Dömötör Gizelláról 1996-ban megjelent monográfiában sem szerepel reprodukcióval és tudomásuk szerint soha sem szerepelt ez idáig aukción.
A festőkolónia alapító mesterei közül Iványi Grünwald Béla egy csodálatos naplementei hangulatot megörökítő tájképe feltehetően már nem nagybányai, hanem azt követő, alföldi-kecskeméti korszakában készült. A nagybányai művészet és a klasszikus modern magyar festészeti és grafikai anyag közötti egyik kapocs Perlrott-Csaba Vilmos női aktot ábrázoló, 1920 körül készült szénrajza, ugyancsak sokakat érdekel Uitz Béla Fürdőzők című egyik kiemelkedő alkotása. A modern festészeti anyag és az egész nagyárverés első számú festménye Czóbel Béla 1929 körül, a második franciaországi tartózkodása alatt, a piktúrájára jellemző stílusjegyekben készült tájképe: vastag fekete kontúrvonalakkal, széles ecsetvonásokkal, expresszív, a rá valló rózsaszín, piros és zöld színekkel.
Czóbel mellett a Nyolcak művészcsoport egy másik tagjának, Pór Bertalan korai korszakából származó női portréja finom tónusaival varázsolja el az embert. Vaszary János spontaneitásával elragadó ceruzarajza és Rippl-Rónai József női aktot ábrázoló tusrajza fénypontjai modern grafikai kínálatnak. A Darabanth cégvezetőjétől megtudtuk, a festészet mellett a Gerő-hagyaték kiemelkedő darabjai is kalapács alá kerülnek: így például Ady Endre egyik verskézirata, amelyet özvegye Csinszka küldött a neves lapszerkesztő leányának karácsonyi ajándékként 1927-ben.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre